Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb energetikai tanulsága, hogy Magyarországnak több lábon álló, kiegyensúlyozott és rugalmas energiarendszerre van szüksége. Ennek megfelelően nem egyetlen technológiában látják a megoldást: az energiamixben az atomenergiának és a rugalmas gázerőművi kapacitásoknak is helyük van, miközben egyre nagyobb szerepet kap az energiatárolás. Kapitány szerint az energiapolitikájuk lényege éppen az, hogy ne egyetlen technológiára tegyenek fel mindent, hanem olyan rendszert építsenek, amelyben a különböző energiaforrások és technológiák egymást kiegészítve teszik biztonságosabbá Magyarország energiaellátását.

Ezért a miniszter bejelentette, hogy hosszú évek után újra megnyitja az utat a szélerőmű-fejlesztések előtt Magyarországon azzal, hogy a fejlesztések számára rendszerbe táplálási lehetőséget biztosít. (Eddig ez nem volt megoldott, így a szélerőművi fejlesztések leálltak.) Kapitány István kedden a közösségi médiában közölte a hírt. A gazdasági és energetikai miniszter a videójában arról beszélt, hogy olyan beruházásokat akarnak, amelyek erősítik Magyarország energiarendszerét, munkát és megrendelést adnak a magyar vállalkozásoknak.

A programmal nem csak a hazai energiatermelést növelnék és az importkitettséget csökkentenék. Másfélmilliárd eurót fordítanak a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, hogy fogadni tudja a többlet energiát, egyúttal azt ígérik, hogy ebből a helyi gazdaságok, települések is profitálhatnak.

Ez nem támogatási pályázat - közölte a miniszter. A szélerőművek megépítésére nem osztunk ki se uniós, se magyar költségvetési támogatást, az összeg kifejezetten a rendszerfejlesztésre használható, de természetesen nem mindegy, hogy hol valósulnak meg a szélerőművek, ezért fontos a kormányzati szabályozási szerep. (Nyilvánvalóan a megvalósulási helyszín lesz az alapja a rendszerfejlesztési beruházásoknak, ezért nem választható ketté a két dolog.) Az erőművek építését magántőke finanszírozza, az állam feladata az, hogy megteremtse a feltételeket, világos szabályokat alkosson, fejlessze a hálózatot és közben érvényesítse a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások és a helyi közösségek érdekeit. A feltételek megteremtésének része a másfélmilliárd eurónyi uniós forrás felhasználása.

A miniszter bejelentése szerint a mostani pályázattal

• összesen hat járásban kilenc hálózati csomóponton több mint 700 megawatt nagyságrendű új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakozása előtt nyílik meg az út.
• A pályázatokat szeptember 4-től október 30-ig lehet benyújtani, az eredményhirdetés határideje pedig december 13.
• Még a legkisebb projekt is komoly beruházás lesz legalább 16 megawatt beépített teljesítményre és 16 megavoltamper betáplálási kapacitásra lehet pályázni.

Valóban megéri a szélenergia?

Írtunk róla, az áramtermelésnek nem ez a legolcsóbb módja, és érdemes azt is összefüggéseiben nézni, milyen módokon termelhetjük meg magunknak belföldön. Az ország földrajzi adottságai leginkább a napenergiának kedveznek, ezt jól ki is használjuk és a kormány is számol vele, ugyanakkor a naperőműveket praktikus szélerőművekkel kombinálni azonos helyre építve őket, mert így egymás előnyös tulajdonságait erősítve termelnek villamosenergiát.

Kapitány István szerint arra is szükség van, hogy a megtermelt energia akkor és ott álljon rendelkezésre, amikor és ahol szükség van rá. Éppen ezért az új pályázati rendszer az energiatárolást is ösztönzi: ebből a pénzből nem magukat a szélerőműveket finanszírozzák, az uniós forrás a hálózati feltételek megteremtését szolgálja, (ez a más említett másfélmilliárd euró), míg az erőművek megépítését magánbefektetőkre bízzák.

A szélenergia-kapacitás növelése egyébként uniós célkitűzés, az Európai Unió megújulóenergia-céljainak teljesítéséhez 2030-ra 500 gigawatt fölé kell emelni az uniós szélerőművi kapacitást. Az Európai Bizottság külön cselekvési tervvel igyekszik felgyorsítani a beruházásokat és az engedélyezést, valamint a szükséges hálózat és az európai gyártókapacitások fejlesztését.