BulvárSzerző: blikk 2026. 09. 01. 4 percnyi olvasás
Alaposan kibővítené a vagyonelkobzás lehetséges eszközeit és módjait az igazságügyi tárca. Egy új törvényjavaslat alapján bizonyos esetekben olyan ember vagyonát is elkobozhatnák, aki maga nem követett el bűncselekményt, de egy bűnszervezet tagjától jutott hozzá. A javaslat emellett megteremti a lehetőséget, hogy elvegyék az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyont is.
Görög Márta igazságügyi miniszter javaslata a parlament honlapján olvasható. A törvényjavaslat célja az európai uniós irányelvek átültetése.
Az indítvány bevezeti a büntető törvénykönyvbe a vagyonelkobzás új formáját. Eszerint vagyonelkobzást kell elrendelni arra a büntetőeljárás megindítását megelőző öt évben szerzett vagyonra is, amelyet valaki a bűnszervezetben részt vevő személytől szerzett, és a vagyon, illetve a vagyont megszerző személy életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan.
Az indoklás szerint az új típusú kiterjesztett vagyonelkobzás olyan esetekre vonatkozhat, amikor az érintett személy nem a bűncselekmény elkövetője, és nem is konkrét bűncselekménnyel összefüggésben álló vagyont szerez, ám egy bűnszervezet egyik tagjától, résztvevőjétől jut vagyonhoz.
A javaslat emellett megteremti a lehetőséget, hogy elkobozzák az üzletszerűen elkövetett természetkárosítással szerzett vagyont is.
Az igazságügyi miniszter indítványa más területet is érint. E szerint hatályon kívül helyeznék a büntetőeljárási törvény külföldi embercsempészekre vonatkozó szabályait, miután az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a 2025-ös törvénymódosítás miatt.
A hatályos szabályok szerint az ügyészség felfüggesztheti az embercsempészés miatt indult eljárást, ha a gyanúsított vállalja, hogy Magyarország területét a határozat közlésétől számított hetvenkét órán belül elhagyja. A jövőben ilyen felfüggesztésre nem lesz lehetőség, a jogszabály ugyanakkor a korábban elrendelt felfüggesztéseket hatályban tartja.
Ez azért szükséges, hogy ne kelljen tömegesen egyszerre lefolytatni büntetőeljárásokat, és elfogatóparanccsal megkísérelni a terheltek kézre kerítését.
A törvényjavaslat továbbá átülteti a magyar jogba a környezet büntetőjog általi védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet. Ennek érdekében a büntető törvénykönyv egy új tényállással, az uniós környezetvédelmi szabályok megszegésével egészül ki.
Érdekes egybeesés, hogy éppen ezekben a hetekben zajlik a Tisza Párt által a választási kampányban beígért új szuperhivatal létrehozása.
Amint arról beszámoltunk, a kormány közel 2,5 milliárd forintos egyszeri forrást biztosít a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállítására és működtetésére. A Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a pénzügyminiszternek azonnal gondoskodnia kell az összeg átcsoportosításáról.
Az új szuperhivatal célja a közvagyont érintő bűncselekmények felderítése, az érintett vagyon visszaszerzése és az ilyen ügyekben történő hatékony fellépés. A hivatal jelentős jogosítványokat kap, amelyek részben az ügyészség jelenlegi hatáskörébe tartoznak. Az NVVH önállóan nyomozhat, irányíthatja a vizsgálatokat, és bizonyos esetekben közvádlóként is eljárhat.