GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 01. 4 percnyi olvasás
A külső források ellenére azonban az ukrán költségvetés továbbra is jelentős finanszírozási hiánnyal küzd, miközben a háborús kiadások folyamatosan emelkednek. Kijev pénzügyi nyomás alatt áll.
A támogatások kezdetben elsősorban a polgári célú költségvetési kiadások finanszírozását szolgálták, az utóbbi időszakban azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a fegyverbeszerzések is. Az ukrán kormány jelenleg legalább 326 milliárd hrivnyával kívánja kiegészíteni az idei védelmi kiadásokat. A védelmi tárca ennél jóval nagyobb, mintegy 1,1 ezer milliárd hrivnyás forrásigényt jelzett az év utolsó négy hónapjára. Kijev nagy pénzügyi nyomás alatt áll.
A teljes körű invázió súlyos sokkot okozott az ukrán gazdaságban és az államháztartásban. A kiadások meredeken emelkedtek, miközben a költségvetési bevételek visszaestek. A kormány ezért kiadáscsökkentéssel, valamint belföldi hitelfelvétellel próbálta kezelni a kialakult hiányt, de ezek az intézkedések nem bizonyultak elegendőnek - áll egy friss elemzésben.
2022-ben Ukrajna 31,1 milliárd dollárnyi nemzetközi támogatást kapott. A hiányzó forrásokat részben az Ukrán Nemzeti Bank finanszírozása pótolta: a jegybank az első háborús évben mintegy 400 milliárd hrivnyával támogatta az államot. Ez ugyan lehetővé tette a védelmi kiadások finanszírozását, ugyanakkor hozzájárult a hrivnya vásárlóerejének romlásához és az infláció felgyorsulásához.
2023-tól egyre világosabbá vált, hogy Ukrajnának nem egyszeri segítségre, hanem többéves, több tízmilliárd dolláros finanszírozási programokra van szüksége.
Az egyik meghatározó konstrukció a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 15,6 milliárd dolláros, négyéves Extended Fund Facility (EFF), azaz kiterjesztett hitelkereti programja volt. Ukrajna ezt 2025-ben a tervezettnél korábban lezárta, mivel a háború elhúzódása miatt az eredeti makrogazdasági feltételezések már nem feleltek meg a valóságnak. A program jelentősége ugyanakkor túlmutatott a közvetlen finanszírozáson: az IMF-program megléte más nemzetközi hitelezők számára is a gazdaságpolitikai hitelesség egyik fontos jelzése volt.
Az IMF 2026 elején újabb, 8,1 milliárd dolláros, négyéves EFF-programot hagyott jóvá Ukrajnának.
Az Európai Unió Ukraine Facility programja ennél is nagyobb volumenű: a 2024–2027 közötti időszakra összesen 50 milliárd eurót irányoz elő. Ebből
A programhoz Ukrajna európai integrációját szolgáló reformok teljesítése is kapcsolódik.
Új finanszírozási mechanizmust jelent az ERA-hitelek nevű eszköz, amelynek hátterében a Nyugaton befagyasztott orosz állami vagyon áll. A konstrukció keretében Ukrajna mintegy 50 milliárd dollárhoz jutott, amelyet az Egyesült Államok, az Európai Unió és a G7 további tagjai biztosítottak.
A konstrukció különlegessége, hogy a hitel visszafizetése végső soron az orosz jóvátételekhez kapcsolódik.
A befagyasztott orosz eszközök teljes állománya mintegy 300 milliárd dollár, amelyből több mint 200 milliárd dollár a belga Euroclear számláin található.
A következő lépcső az Ukraine Support Loan (USL) nevű 90 milliárd eurós hitelprogram, amely 2026-ra és 2027-re 90 milliárd eurós hitelkeretet jelent. Ebből 60 milliárd eurót fegyverbeszerzésre fordítanának. A konstrukció szintén a befagyasztott orosz vagyonra épül, így Ukrajnának ezt a kölcsönt sem kellene ténylegesen visszafizetnie mindaddig, amíg Oroszország nem vállal jóvátételt.
A háború első éveiben az Egyesült Államok volt Ukrajna egyik legfontosabb pénzügyi támogatója. 2022-ben és 2023-ban Washington csaknem 22 milliárd dollárt biztosított, miközben az Európai Unió mintegy 21 milliárd dollárral járult hozzá.
2024-től azonban az amerikai támogatás egyre inkább belpolitikai kérdéssé vált, különösen Donald Trump elnökválasztási kampányában.
Trump visszatérése után Washington már nem nyújtott közvetlen költségvetési támogatást Ukrajnának, így az európai országokra és az uniós intézményekre nagyobb finanszírozási teher hárult.
Japán csaknem 10 milliárd dollárral támogatta az ukrán költségvetést, míg Kanada, Nagy-Britannia és Németország együttesen további csaknem 11 milliárd dollárral járult hozzá a finanszírozáshoz.
A külföldről érkező pénzek jelentős része nem vissza nem térítendő támogatás, hanem kedvezményes hitel. Ez azt jelenti, hogy a háború finanszírozása közben az ukrán államadósság is jelentősen megemelkedett.
Az ukrán pénzügyminisztérium adatai szerint az államadósság jelenleg 214,18 milliárd dollár, ami több mint kétszerese a háború előtti szintnek. Az adósság szerkezete is megváltozott: 2021 végén a tartozás 41,6 százaléka volt belföldi és 58,4 százaléka külföldi, jelenleg viszont már csak 21,7 százalék a belföldi rész, míg 78,3 százalék külföldi hitelezőkkel szembeni kötelezettség.
Ez növeli az ország árfolyamkitettségét, valamint érzékenyebbé teszi az ukrán államháztartást a partnerországok politikai döntéseire.
Ukrajna 2024 nyarán megállapodott kereskedelmi hitelezőivel az eurókötvény-adósság átstrukturálásáról, 2025 végén pedig a gazdasági növekedéshez kötött GDP-warrantokat is átalakította. Ezek az intézkedések mérsékelték a költségvetés terheit, az adósságszolgálat azonban továbbra is jelentős: a következő évben meghaladhatja az 1 ezer milliárd hrivnyát.
Kijev újabb milliárdokat kér Hollandiától
A finanszírozási nyomást jelzi az is, hogy mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, Ukrajna sürgősen további 2 milliárd eurót kér Hollandiától. Andrij Kosztyin, Ukrajna hollandiai nagykövete a De Volkskrantnak azt mondta, Kijev azt szeretné, ha Hága a katonai támogatásra már elkülönített, de későbbre tervezett források egy részét előre biztosítaná.
A 2 milliárd eurót légvédelmi rakéták beszerzésére és drónok elfogására alkalmas eszközök gyártására fordítanák. Hollandia korábban már engedélyezett hasonló előrehozott finanszírozást: Dilan Yeşilgöz-Zegerius holland védelmi miniszter nyáron 437 millió euró átcsoportosítását jelentette be egy eredetileg későbbi időszakra elkülönített keretből.
A holland támogatási kapacitás azonban szintén korlátozott. Hága korábban jelezte, hogy katonai segítségnyújtási lehetőségeinek határához érkezett.
Ukrajna számára mindez azt mutatja, hogy miközben a háború kezdete óta példátlan nagyságú külső forrás érkezett az országba, a finanszírozási igény nem csökken. A háború elhúzódása egyszerre növeli a védelmi kiadásokat, az államadósságot és a külföldi támogatásoktól való függőséget. A jelenlegi támogatási programok ezért nemcsak a háború finanszírozását, hanem Ukrajna következő évtizedeinek pénzügyi helyzetét is meghatározhatják.
Napi