GazdaságSzerző: economx 2026. 09. 01. 4 percnyi olvasás
Miközben a pedagógusok már érzékelnek pozitív változásokat az oktatási kormányzattal folytatott egyeztetésekben, továbbra is komoly gondot jelent a tanár- és óvodapedagógus-hiány, az iskolák alacsony autonómiája és a finanszírozási egyenlőtlenség is, többek között ezzel indította az új tanévet a Pedagógusok Szakszervezete.
Az új tanévet a pedagógusok optimizmussal várják, fontos, hogy megkezdődjön a változás, enyhüljön a tanárokra nehezedő nyomás, szabadabb tankerületi szabályozás legyen, az iskolák visszakapják az autonómiájukat.
De még nem minden tökéletes, ezért is indulhatott a Pedagógusok Szakszervezetének tanévnyitó sajtótájékoztatója egy probléma-cunamival.
Pozitív változás, hogy megindult a szakszervezetek és az oktatási kormányzat között az érdemi egyeztetés – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Komoly változásokra van szükség a közoktatás területén, ennek az átfutási ideje hosszabb, ezzel tisztában vannak, nem megy minden egy csettintésre.
Úgy fogalmazott a szakszervezeti vezető, hogy a Facebook-kormányzás, ami most történik, nem igazán kompatibilis azzal, amit Magyar Péter még a választási kampány során mondott, ennek ellenére pozitív elmozdulást tapasztalnak a szakszervezet és az oktatási kormányzat kapcsolatában.
A gyermekvédelemmel kapcsolatban a helyzet nem rózsás, a javító-nevelő intézetek és a gyermekvédelmi rendszer átalakítása kapcsán problémaként éli meg a PSZ, hogy nem vonják be a szakszervezeteket az egyeztetésbe.
A tankerületi rendszerrel is problémája van a PSZ-nek, mégpedig a túlzott központosítás és az autonómia hiánya. Ami igazán aggasztó, hogy továbbra sincs szó arról, hogy az iskolák költségvetése hogyan alakul.
Bár idén nyáron a kormány bejelentette, hogy csökkentik a Klebelsberg Központ bürokratikus szerepét, az összes tankerületi igazgatói posztra nyílt pályázatot írnak ki, és a döntési jogkörök egy részét – a PSZ követeléseivel összhangban – visszaadják az iskolaigazgatóknak.
Totyik Tamás érti, hogy komoly társadalmi nyomás van a kormányon, hogy a régi rendszerhez kötődő személyeket le kell váltani, de az átalakításhoz szükséges struktúrát is át kellett volna alakítani.
Beszélt arról is a szakszervezeti vezető, hogy nem azzal van bajuk, hogy az egyházi fenntartású intézmények kiváltságos helyzetben vannak és rezsitámogatást kapnak, hanem a finanszírozási egyenlőtlenséggel van gond. A szakszervezet elvei szerint minden gyermeknek azonos állami támogatás járjon, függetlenül attól, hogy állami, egyházi vagy alapítványi iskolába jár.
A pedagógusok teljesítményértékelésének (TÉR) megszüntetését üdvözli a PSZ, de ez anyagilag most érzékenyen érinti a pedagógusokat. A tavalyi tanévben a tanárok a TÉR-rendszer szerint, ha jó értékelést értek el, akkor az idei tanévben ez béremelésként jelent volna meg a fizetésükben.
Totyik Tamás a bérfeszültségekkel kapcsolatban elmondta, hogy összeállítanak egy javaslatot, amelyet eljuttatnak a kormányhoz. Ebben kiemelik, hogy az oktatásban egy olyan egységes költségvetési rendszerre van szükség, amelynek az alapja, hogy minden gyermek ugyanannyit ér, és esélye legyen a felzárkózáshoz. Totyik Tamás szerint felháborító, hogy jelenleg teljesen más megítélés szerint finanszírozzák az egyházi és az állami iskolákat. Ezt egységessé kell tenni – fogalmazott Totyik Tamás.
Jó hír, hogy megmaradt az ingyenes tankönyvrendszer, és jövőre megnyitják a tankönyvpiacot is, ami még szabadabbá teszi az oktatást. De az iskolák egyelőre még nem látják, mi lesz az idei tanévben a Határtalanul programokkal vagy az Erzsébet-táborokkal.
A pedagógushiánnyal kapcsolatos kérdésünkre Totyik Tamás úgy fogalmazott, tízezer nyugdíjas visszafoglalkoztatott van a közoktatásban, 6500 be nem töltött állás van, ma 31 ezer óvodapedagógus van, az óvodákból 3500 ember hiányzik. Az viszont jó hír, hogy tavaly 1600 fővel emelkedett a pedagógusok száma. A nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) létszámát pedig legalább 60 százalékkal kellene emelni. Kevés a gyermekpszichológus is, 40 gyermekre kellene egy gyermekpszichológusnak jutnia, de nálunk ezer gyermek jut egy iskolapszichológusra.
Az oktatási rendszerünk 4-től 18 éves korig 110 ezer főre van tervezve, tavaly 72 ezer gyermek született, idén 68 ezer gyermekszületés várható.
Tavaly 80 olyan általános iskola volt, ahol már nem indítottak első osztályt, és 200 olyan általános iskola volt, ahol nyolc gyermeknél kevesebb volt az elsős diák.
Az oktatási rendszert újra kell gondolni, mert a demográfiai mutatókat le kell követnie az oktatási rendszernek is – mondta Totyik Tamás.
A változás szükségességét a statisztikai adatok is alátámasztják. Jelentősen átrendeződött a magyar oktatás létszáma az elmúlt tíz évben. A 2016/2017-es tanévhez képest a 2025/2026-os tanévben több mint 60 ezerrel többen tanulnak a felsőoktatásban, miközben az általános iskolákban közel 30 ezerrel csökkent a diákok száma – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A KSH adatai szerint 2016/2017-ben még 287 ezren tanultak felsőoktatási intézményben, a 2025/2026-os tanévben viszont már 351 ezren. Ez 64 ezer fős, mintegy 22 százalékos növekedést jelent. A nappali képzésben részt vevők száma is jelentősen emelkedett: 206 ezerről 234 ezerre nőtt.
Közben az általános iskolai tanulók száma 744 ezerről 717 ezerre esett vissza, vagyis tíz év alatt 27 ezerrel lett kevesebb. A nappali oktatásban tanuló általános iskolások száma ennél is valamivel nagyobb mértékben, 741 ezerről 712 ezerre csökkent.
A középiskolákban ezzel szemben enyhe növekedés látható: a tanulók száma 525 ezerről 539 ezerre emelkedett. A nappali képzésben részt vevőké ugyanakkor 428 ezerről 414 ezerre csökkent.
Az óvodások száma lényegében stagnált: 2016/2017-ben 317 ezer, 2025/2026-ban pedig 325 ezer gyermek járt óvodába.
A tervek szerint a NOKS-os kollégák és a technikai dolgozók 25 százalékos béremelést kaphatnak, erről Tóth Tünde, a PSZ alelnöke beszélt. Ezt a kollégák elfogadják, de a feltételeik között szerepel, hogy már idén szeptembertől emelkedjen a bérük, és a jövő évben történjen egy újabb bérrendezés. Aláírásgyűjtést is indítottak, hogy felmérjék, ha esetleg nem kapják meg a beígért béremelést, akkor milyen akciókra hajlandók.
A hiánylistát folytatva a szakképzéssel kapcsolatban Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke arról beszélt, meglepődve tapasztalják, hogy az oktatási kormányzat szerint a szakképzésben minden rendben van. A PSZ szerint a centrumigazgatói pályázatokkal van a legnagyobb probléma, de ehhez nem készült el a hatástanulmány. Gosztonyi Gábor úgy véli, a szakképzésben is olyan mély átvilágítási folyamatokra van szükség, mint amilyen a köznevelésben a tankerületeknél zajlik.
Napi