GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 01. 3 percnyi olvasás
Az európai gazdaszervezetek szerint Brüsszel éppen akkor gyengítené meg a közös agrárpolitikát, amikor a nagyhatalmak már nemzetbiztonsági kérdésként kezelik az élelmiszer-termelést.
Aszály, erdőtüzek, magas energia- és műtrágyaköltségek, romló jövedelmezőség és egyre élesebb világpiaci verseny nehezíti az európai gazdák helyzetét. Ebben a környezetben kezdődnek meg az érdemi tárgyalások a közös agrárpolitika (KAP), valamint az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti költségvetési ciklusának jövőjéről.
Massimiliano Giansanti, a Copa és Lennart Nilsson, a Cogeca elnöke közös véleménycikkében arra figyelmeztetett: az ősszel meghozandó döntések hosszú időre meghatározhatják az európai mezőgazdaság versenyképességét és az unió élelmiszer-önrendelkezését. Szerintük Európa éppen akkor készül meggyengíteni egyik legfontosabb stratégiai ágazatát, amikor más világhatalmak egyre szorosabban kapcsolják össze az agrártermelést a nemzetbiztonsággal.
Az Egyesült Államok 2025-ben meghirdetett Nemzeti Agrárbiztonsági Akcióterve abból indul ki, hogy a termőföld, az élelmiszer-ellátás, az agrár-infrastruktúra és a mezőgazdasági innováció védelme nemzetbiztonsági kérdés. Kína hosszú ideje törekszik arra, hogy az ország „rizses tálja” hazai kézben maradjon, Oroszország pedig az alapvető élelmiszerekből való önellátást emelte stratégiai céllá.
A Copa–Cogeca vezetői szerint ezzel szemben az Európai Unió politikai nyilatkozataiban ugyan stratégiai jelentőségűnek nevezi a mezőgazdaságot, mindennapi döntéseivel azonban éppen az ellenkező irányba halad.
Az Európai Bizottság 2025 júliusában bemutatott javaslata csaknem kétezermilliárd eurós, vagyis a szeptember 1-jei hivatalos MNB-árfolyamon mintegy 733 ezermilliárd forintos költségvetéssel számol 2028 és 2034 között. A tervezet gyökeresen átalakítaná az uniós források elosztását: a KAP támogatásainak jelentős része a nemzeti és regionális partnerségi tervekbe kerülne.
Az európai gazdaszervezetek nemcsak a mezőgazdasági keret reálértékének csökkenését kifogásolják. Attól is tartanak, hogy megszűnhet a KAP eddigi kétpilléres szerkezete, és a mezőgazdasági támogatásoknak a tagállami kormányokon belül más szakpolitikákkal, minisztériumokkal, illetve régiókkal kell majd versenyezniük a forrásokért.
A Világgazdaság már a költségvetési tervezet bemutatásakor beszámolt arról, hogy az akkori számítások szerint akár 20 százalékkal is csökkenhetnek a KAP forrásai. A tervek miatt Budapesten és Brüsszelben is gazdademonstrációt tartottak, a Copa–Cogeca pedig petíciót indított a KAP önálló költségvetésének megőrzéséért.
A szervezetek szerint a változtatás következtében a mezőgazdasági döntéseket egyre kevésbé az agronómiai és piaci körülmények, sokkal inkább a pénzügyminiszterek közötti alkuk és az egyes tagállamok rövid távú politikai érdekei határozhatják meg. Különösen kockázatosnak tartják, hogy az agrárpiaci válságkezelés, az ágazati beavatkozások és a közös piacszervezés rendkívül technikai eszközei is az általános költségvetési alku részévé válhatnak.
A KAP így szerintük éppen a legfontosabb tulajdonságát, a közös európai jellegét veszítheti el.
A Copa és a Cogeca elnöke arra emlékeztetett, hogy a közös agrárpolitika uniós szerződésekben rögzített feladata a gazdálkodók megfelelő életszínvonalának biztosítása, a piacok stabilizálása, az ellátás garantálása, valamint az élelmiszerek elfogadható fogyasztói árának fenntartása.
A tét ugyanakkor ennél nagyobb. Az unióban 9,1 millió mezőgazdasági üzem működik, amelyek 8,7 millió embernek adnak munkát. A több mint 23 ezer agrárszövetkezet további 607 ezer munkavállalót foglalkoztat.
A teljes európai agrár-élelmiszeripari értéklánc több mint ezermilliárd euró – jelenlegi árfolyamon mintegy 367 ezermilliárd forint – bruttó hozzáadott értéket állít elő.
A gazdálkodók ráadásul nemcsak élelmiszert termelnek: fenntartják a vidéki gazdaságokat és tájakat, illetve szélsőséges időjárási események idején közvetlenül is részt vesznek a védekezésben. Christophe Hansen mezőgazdasági biztos egy 2025-ös finnországi látogatása után úgy fogalmazott, hogy a gazdák „hozzájárulnak az EU védelmi vonalához”.
A figyelmeztetés időzítése sem véletlen. Az Európai Parlament legfrissebb Eurobarométer-felmérése szerint az infláció, az áremelkedés és a megélhetési költségek már az európaiak 47 százaléka számára számítanak elsődleges kérdésnek. Ez hat százalékpontos növekedés 2025 őszéhez képest.
A gazdaszervezetek szerint az elérhető árú élelmiszer nem biztosítható az európai termelési kapacitások gyengítésével. Ehhez
amely alapján a gazdálkodók hosszú távú beruházásokról dönthetnek.
A jelenlegi helyzetben azonban már a folyó termelés finanszírozása is gondot okoz. A magas költségek és az alacsony terményárak miatt a magyar gazdák is visszafogják ráfordításaikat: a műtrágya-felhasználás csökkenése már a következő évi termést veszélyeztetheti. Ehhez társul az aszály és az állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségi válsága.
A Copa–Cogeca ezért azt várja, hogy a következő uniós költségvetés az élelmiszer-termelést a védelemmel, a biztonsággal és a versenyképességgel egyenrangú stratégiai célként kezelje. Az Európai Versenyképességi Alap segítheti a digitalizáció, az adatfelhasználás és a mesterséges intelligencia agrárgazdasági elterjedését, de a szervezetek szerint ez csak kiegészítheti, nem helyettesítheti az önálló, megfelelően finanszírozott közös agrárpolitikát.
Giansanti és Nilsson októberre, az Európai Tanács meghatározó ülése elé időzítette figyelmeztetését. Üzenetük szerint biztonságos Európa nem létezhet erős mezőgazdaság nélkül – erős európai mezőgazdaság pedig nem maradhat fenn közös, kiszámítható és kellően finanszírozott agrárpolitika nélkül.
Napi