Nem adnak ki új engedélyeket, a társasházak pedig valódi vétójogot kapnak a rövid távú lakáskiadással szemben Józsefvárosban. A VIII. kerület ezzel Terézváros után a főváros második legszigorúbb Airbnb-szabályozását vezeti be.

Jelentős szigorításra készül Józsefváros az Airbnb-típusú lakáskiadások területén. A kerületi vezetés bejelentése szerint a következő héten elfogadják azt a szabályozási koncepciót, amelynek célja, hogy a lakások elsősorban otthonként szolgáljanak, ne pedig befektetési eszközként vagy szálláshelyként.

A döntés hátterében a kerületi konzultáció eredménye áll: a visszajelzések szerint a józsefvárosiak többsége szigorúbb szabályozást vár el. Sokan úgy érzik, hogy a belváros fokozatosan veszít lakónegyed jellegéből, miközben egyre nehezebb helyben megfizethető otthont találni a fiataloknak, családoknak és a régóta a kerületben élőknek.

Külön figyelmet fordítanak a rövid távú lakáskiadások által leginkább érintett városrészekre is. A cél az, hogy a Corvin-negyedben és a Palotanegyedben az Airbnb-lakások aránya öt százalék alá csökkenjen.

A társasházi korlátozásokat is egységesítik: a jövőben valamennyi épületben legfeljebb az összes lakóterület húsz százalékát lehet rövid távú szálláskiadásra használni. Az arányt nem az albetétek száma, hanem az ingatlanok alapterülete alapján számítják majd.

A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a társasházak tényleges eszközt kapnak a kezükbe az Airbnb-korlátozásra. Az erzsébetvárosi mintát követve lehetőségük lesz arra, hogy amennyiben a lakóközösség úgy dönt, nem kíván rövid távú szálláshelyet az épületben, kezdeményezhesse a hozzájárulás megvonását. Ebben az esetben az önkormányzat felfüggesztheti az adott szálláshely engedélyét.

Nem Józsefváros az egyetlen belső-pesti kerület, amely az elmúlt időszakban szigorított a rövid távú lakáskiadás szabályain. Erzsébetvárosban 2025 szeptemberében lépett hatályba egy olyan önkormányzati rendelet, amely felmenő rendszerben gyakorlatilag ellehetetleníti új Airbnb-típusú szálláshelyek létesítését lakóépületekben. A szabályozás értelmében a rövid távú szálláskiadás csak szigorú feltételek mellett működhet: a szálláshely legfeljebb a lakóépület hasznos alapterületének tíz százalékát foglalhatja el, kizárólag földszinten működhet, emellett szigorú méret- és komfortkövetelményeknek is meg kell felelnie. A már engedéllyel rendelkező szálláshelyek tovább működhetnek, új szereplők azonban a gyakorlatban alig léphetnek piacra.

A VIII. kerület lépése szervesen illeszkedik a fővárosi Airbnb-szabályozás szigorodó trendjébe.

Mint ismert, a VI. kerületi képviselő-testület korábban úgy döntött, hogy 2026. január 1-jétől teljes egészében megtiltja a rövid távú lakáskiadást Terézvárosban. A döntés alapját a helyi lakosok ügydöntő szavazása adta, amelyen több mint hatezren vettek részt.

Soproni Tamás polgármester akkor hangsúlyozta: a változtatás célja, hogy a kerület visszaszerezze lakójellegét, és a terézvárosiak számára fontosabb az otthonuk nyugalma, mint a rövid távú lakáskiadásból származó bevétel.

Országos szinten is szigorodik a szabályozás

A kormány korábban kétéves moratóriumot vezetett be az Airbnb-típusú lakáskiadásokra: 2025-ben és 2026-ban Budapest közigazgatási területén nem lehet új magánszálláshelyet nyilvántartásba venni.

Emellett 2025-től jelentősen emelkedett a rövid távú lakáskiadás után fizetendő átalányadó is. Azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a kétmilliót, a lakószobánként fizetendő éves adó a jelenlegi 38 400 forintról 150 ezer forintra nő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján jelenleg egyedül Budapest lépi át ezt a küszöböt: a fővárosban 2023-ban több mint 14 millió vendégéjszakát regisztráltak.

A szigorítások célja országos és helyi szinten egyaránt az, hogy mérsékeljék a lakhatási válságot, és visszaszorítsák a rövid távú lakáskiadás kedvezőtlen hatásait a leginkább érintett városrészekben.