Augusztus elején komoly energetikai helyzet alakult ki Magyarországon a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt. A Paksi Atomerőmű teljesítményét csökkenteni kellett, és egy időben alig néhány milliméteren múlt, hogy az erőművet teljesen le kelljen állítani. A kiesés miatt jelentősen nőtt Magyarország áramimport-függősége, miközben a nagyfogyasztóknál önkéntes fogyasztáskorlátozásokra is szükség volt. Ez nemcsak az energiaköltségeket növelte, hanem a termelést és ezen keresztül a GDP-t is visszafoghatta.

Ennyit vett el a paksi kiesés a GDP-ből

Az MBH korábbi becslése szerint rosszabb esetben a helyzet hetente csaknem 0,1 százalékot faraghatott volna le a GDP-ből. A tényleges hatás ennél jóval kisebb lett: a 3–4 hétig tartó paksi kiesés összességében körülbelül 0,1 százalékkal mérsékelhette a GDP-t.

Csak a magasabb áramimport költsége mintegy 50 milliárd forintot, vagyis a GDP körülbelül 0,06 százalékát tehette ki. Ez azonban nem közvetlenül a költségvetés vesztesége, hanem a nemzetgazdaságot terhelő többletköltség része. Az elemzés szerint a teljes gazdasági hatás lényegében megegyezik a Pénzügyminisztérium korábban ismertetett becslésével.

Augusztus végére javult a helyzet: a Paksi Atomerőmű teljesítményét sikerült helyreállítani, és elkészült a Duna vízszintjét stabilizáló fenékküszöb első üteme is. Az MBH ezért továbbra is 1,6 százalékos GDP-növekedéssel számol 2026-ra, vagyis a paksi kiesés miatt jelenleg nem látják indokoltnak a gazdasági előrejelzés rontását – derül ki az MBH Elemzési Centrumának elemzéséből, melyet Árokszállási Zoltán, a központ igazgatója készített.