GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 01. 7 percnyi olvasás
A délkelet-európai régió országaiban – Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Bulgáriában – a Duna és más folyók vízszintjének korábban példátlan mértékű csökkenése súlyosan veszélyezteti a villamosenergia-termelést. Ezzel párhuzamosan a rendkívüli hőhullámok miatti túlfogyasztás elképesztő kihívás elé állítja az országos villamosenergia-hálózatokat. A folyók kiszáradása a klímavédelmi és mezőgazdasági következményeken túl – csakúgy, mint hazánkban – az energetikai szektorra is drámai hatást gyakorol. Az Energiastratégia Intézet balkáni kitekintése az augusztusi régiós energiahelyzetre.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Szlovéniában a hőhullám a legnagyobb problémát a Krškói Atomerőmű hűtése kapcsán okozta. A szomszédos Horvátországgal közösen üzemeltetett erőmű a két ország villamosenergia szükségleteinek 20, illetve 15%-át fedezi. Krško hűtését a Duna legnagyobb mellékfolyója, a Száva biztosítja, ám a jelenlegi szlovén szabályozások értelmében a folyó hőmérséklete nem haladhatja meg a 28, míg a hűtési eljárás által okozott átlaghőmérséklet emelkedés a napi 3 Celsius-fokot. Az erőmű a folyó vizét elsősorban a másodlagos hűtési ciklusban, a kondenzátorokból származó hő elvezetésére használja. Mivel az így keletkező hőenergiát nem lehet villamosenergiává alakítani, ezért azt a környezet felé kell leadni.
A rekordmagas hőmérséklet miatt az erőművet üzemeltető Nuklearna Elektrarna Krsko (NEK) bejelentette, hogy először 90%-ra, majd 80%-ra csökkentik a 730 MW összteljesítményű erőmű termelését. A teljesítménycsökkentésre reagálva az ország villamosenergia hálózatát üzemeltető ELES bejelentette, hogy a jelenleg rendelkezésre álló villamosenergia elég a belföldi kereslet kielégítésére, a hazai fogyasztók ellátása pedig az atomerőmű teljes leállása esetén is biztosítható importból.
Ugyanakkor az erőmű működése elengedhetetlen az ország 400 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatának megfelelő működéséhez.
Az elmúlt hetekben a NEK növelte az erőmű hűtőtornyainak kapacitását, illetve több új eljárást is bevezetett, ennek köszönhetően az erőmű által felhasznált vízmennyiséget sikerült másodpercenkénti 25 köbméterről 8,5 köbméterre csökkenteni. A gyengülő hőhullámnak köszönhetően a Száva hőmérséklete 24,8 Celsius-fok, míg az erőmű által okozott átlaghőmérséklet emelkedés 2,4. Erre reagálva a NEK bejelentette, hogy augusztus 15-én újfent 90%-ra emelik az erőmű termelését.
A Krškói Atomerőmű termeléscsökkentése és az országon áthaladó folyók rekordalacsony vízszintje a horvát villamosenergia hálózatot is komoly kihívások elé állította. A hőhullám miatt a fogyasztás augusztus 11-én este 9 órakor elérte a 3400 MW-ot, megdöntve a 2024 júniusában mért 3363 MW-os fogyasztási rekordot. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján kijelenthető, hogy a nagyarányú keresletnövekedés oka a nyári hűtési időszak.
Az európai háztartások átlagban a teljes energiafogyasztásuk 0,84%-át fordítják hűtésre, Horvátország esetében ez az arány 2,1%. Emellett az elmúlt évben 30%-kal nőtt a negatív áras órák száma is. Az állami Hrvatska elektroprvreda (HEP) közlése szerint részben a hazai termelésből, részben pedig importból fedezhetők az ország szükségletei, ám a jelenlegi helyzet komoly nehézségeket teremt. A hőhullám során az ország villamosenergia fogyasztása többször elérte a 2589 MW-t, miközben a hazai termelés mindössze 1391 MW volt. A fennmaradó 1197 MW-t, tehát a teljes fogyasztás több mint 46%-át, importból fedezte az ország.
Az importált energia nagyrészt két szomszédos országból, Szlovéniából (672 MW) és Magyarországról (424 MW), kisebb részben pedig Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkezett.
A környező országokban jelentkező problémák következtében azonban mindegyik környező országban nagymértékben csökkent a villamosenergia termelés, így Horvátország komoly kihívásokkal néz szembe.
Az atomerőművel nem rendelkező Szerbia esetében a Duna rekordalacsony vízállása a vízerőművek kapacitásának visszaesését eredményezte. Az országos termelés közel egyharmadáért felelős vízerőművek esetében a legnagyobbak között említhető Vaskapu 1 és Vaskapu 2 erőművek a beépített 1140 MW, illetve 270 MW kapacitás mindössze 20 és 30%-át voltak képesek kihasználni. Az elérhető adatok alapján a Vaskapu 1 jelenleg 5000 MWh-t képes naponta termelni.
Az állami Elektroprivreda Srbije (EPS) szolgáltató tájékoztatása alapján a Bajina Bašta-i szivattyús vízerőmű a hőhullám csúcsidőszakában a tervezettnél 30%-kal tovább tudott működni, amivel nagymennyiségű energiát volt képes eltárolni. A bányászati és energiaügyi minisztérium tájékoztatása szerint az ország 140 GWh eltárolt tartalékkal rendelkezik, amelyet komoly probléma esetén azonnal fel tud szabadítani.
A vízerőművek kiesése a korábbinál is nagyobb terhet ró az ország széntüzelésű erőműveire, melyek a helyben bányászott lignittel üzemelek. A régebbi konstrukciók alapján működő kostolaci erőművek szintén a közeli folyók vizét használják hűtési célokra, így az alacsony vízállás itt is teljesítménykiesést eredményezett.
A 6,5 milliós ország számára az egyik legfontosabb importpartner jelenleg Bosznia-Hercegovina, amely jelenleg egyetlen nyugat-balkáni országként több villamosenergiát képes megtermelni, mint amennyit felhasznál.
A hőhullám és a rekordalacsony vízállás a legnagyobb problémákat Romániában okozta. A Duna 2000 m³/s szint alá süllyedt vízállása következtében a hatóságok kénytelenek voltak teljesen leállítani a Cernavodai Atomerőművet, amely normál esetben az ország áramellátásának 20%-át biztosítja. Ezzel egyidejűleg pedig jelentősen csökkent a megújuló energiaforrások között az egyik legnagyobb termelőnek számító vízerőművek teljesítménye is.
Teljes termelésük jelenleg mindössze az 1000 MW-t éri el.
A román rendszerirányító, a Transelectrica a hálózat összeomlásának megakadályozására országos vészhelyzetet hirdetett és több nemzetközi nagyvállalat, például a Ford és a Dacia gyárainak áramellátását korlátozta, ami a jelenlegi becslések alapján 30‒40%-os ipari termeléskiesést eredményezett. A kieső energia pótlására a hatóságok több, korábban már leállított széntüzelésű erőművet is újraindítottak, melyek kapacitása eléri a 330 MW-t. A kieső kapacitások következtében nagymértékben megugrott az ország energiaimportja is, amely elérte a 4500 MW-t, ami a piacokon komoly áremelkedést, a szomszédos Moldovában pedig azonnali áramkimaradásokat okozott.
Bulgária a régiós országokhoz viszonyítva ellentétes utat járt be az elmúlt időszakban.
Régiós társaival ellentétben az ország képes volt növelni villamosenergia termelését 8,34%-kal az év első 7 hónapjában.
Ez döntően a megújuló energiaforrások rendszerbe állításának köszönhető, amely idén 18,25%-kal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Ez a rugalmasság lehetővé tette az ország számára, hogy a hőhullám kihívásait a növekvő belföldi fogyasztás ellenére is képes legyen kezelni. A közel-keleti eseményekhez köthető ellátásbiztonsági problémák kezelésére létrehozott 125 millió eurós állami villamosenergia ár támogatási rendszer az ipari fogyasztók számára nagymértékben hozzájárult az árak mérsékléséhez.
Ez a rugalmasság lehetővé tette a bolgár kormány számára, hogy a vízerőművekhez köthető tározói kapacitást kizárólag vésztartalékként alkalmazza, ezért ezek töltöttsége a legfrissebb adatok szerint jelenleg 78%-os. Jelenleg a hőhullám egyetlen komoly kihívása Bulgáriában Kozloduj helyzete.
Ez az ország egyetlen nukleáris erőműve, amely Pakshoz hasonlóan a bolgár villamosenergia termelés 40‒44%-át biztosítja két, 1‒1 GW teljesítményű reaktorával.
Az erőmű a legfrissebb adatok alapján régiós társaitól eltérően továbbra is teljes kapacitással üzemel, ám jelenleg a Duna vízállása mindössze tizenegynéhány centiméterrel magasabb, mint a teljes kapacitású üzemmenethez szükséges alsó küszöbérték. Az elmúlt napokban a folyó vízállása 9 centiméterrel csökkent, és az előrejelzések szerint további 5 centiméteres csökkenés várható augusztus 23-ig. Ha a Duna vízszintje a jelenleginél 20 centiméterrel alacsonyabb lesz, a reaktoroknak le kell állnia, amely komoly kihívás elé állíthatja az országot.
Az elmúlt hetekben jelentkező hőhullám egyik legnagyobb regionális hatása a villamosenergia piacok megnövekedett instabilitása volt. A hét délkelet-európai energiatőzsdét vizsgálva 50‒100%-os áremelkedés volt megfigyelhető a korábbi hetekhez viszonyítva. A gyors drágulás a kereslet és a kínálat közötti súlyos egyensúlyhiánynak köszönhető. Miközben a fogyasztás a régióban – országonként eltérően – 5 és 20% között nőtt, mindenhol komoly termelési problémát jelentett a folyók alacsony vízszintje. ú
Az ehhez köthető hűtési gondok miatt a régiós villamosenergia termelésben a nukleáris erőművek részaránya 42%-ról 37%-ra csökkent.
Ennek következtében a délkelet-európai energiatőzsdéken, a csúcsidőszakokban a megawattóránkénti árak többször meghaladták a 700 eurót. Régiós viszonylatban az árak a szlovén és horvát tőzsdéken voltak a legmagasabbak, míg Görögországban és Bulgáriában a legalacsonyabbak. A régió legmagasabb árát – 717 euró/MWh-t – a szlovén BSP Southpool tőzsdén fizették. Ugyan az árképzést számos tényező befolyásolja, de fontos, hogy
a régióban tartósan a legalacsonyabb árak két olyan államban, Bulgáriában és Görögországban alakultak ki, ahol kiemelkedő a napenergia és az akkumulátoros energiatárolási kapacitás (BESS) is.
Előbbi 9 GW napenergia-kapacitással és 1 GW BESS-kapacitással rendelkezik, míg utóbbi 6 GW napenergia- és 3,7 GW BESS-kapacitással, ami kapacitásarányosan világelső helyet jelent.
Emellett – Bosznia-Hercegovinával egyetemben – ez a két ország képes jelenleg villamosenergiát exportálni nagy mennyiségben a regionális, valamint a közép- és kelet-európai piacokra. Míg Görögország abszolút rekorderként 53,9 GWh villamosenergiát exportált augusztus 14-én, Bulgária a hivatalos adatok alapján napi 33 GWh-t volt képes exportálni. A Kozloduj atomerőmű teljesítménycsökkentésének vagy teljes leállásának így a belföldi mellett komoly regionális problémát is jelenthet.
A fentiekben részletezett intézkedések ugyan átmeneti enyhülést jelentenek, ám komoly, hosszútávú megoldásként nem alkalmazhatók. A meteorológiai előrejelzések szerint jelentős csapadék továbbra sem várható, miközben az aszály kimerítette a talajvízkészleteket, a magas hőmérséklet pedig fokozta a párolgást, hozzájárulva ezzel a folyók vízszintjének rekordalacsony szintre süllyedéséhez.
Címlapkép forrása: Waltraud Grubitzsch/picture alliance via Getty Images
Napi