GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 01. 4 percnyi olvasás
Az Európai Unió szeptember 3-tól felfüggeszti több brazil állati eredetű termék behozatalát.
Szeptember 3-tól több brazil állati termék sem léphet be az Európai Unió piacára, miután a dél-amerikai ország nem tudta megfelelően igazolni, hogy az exportra termelő gazdaságok teljesítik az antimikrobiális szerek használatára vonatkozó uniós követelményeket. Az ügy előzméye, hogy az Európai Uniós és a Mercosur-országok – Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay – közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodását 2026. május 1-jétől alkalmazzák. Az Európai Unió viszont alíg két héttel később úgy döntött, szeptember 3-tól kizárja Brazíliát azon harmadik országok jegyzékéből, amelyek bizonyos állatokat és állati eredetű termékeket szállíthatnak az uniós piacra.
Az AFP jelentése szerint az Európai Unió mostani korlátozása a marha- és baromfihús mellett a tojást, a mézet, az akvakultúra-termékeket és egyes állati beleket is érinti. A döntés addig fennáll, amíg Brazília nem tud garanciákat adni arra vonatkozóan, hogy termékei megfelelnek az egészségügyi előírásoknak.
Az intézkedés közvetlen oka nem egy szennyezett szállítmány vagy konkrét élelmiszer-biztonsági incidens, hanem az, hogy Brazília nem adott elegendő, ellenőrizhető garanciát az antibiotikumok és más antimikrobiális gyógyszerek használatának uniós szabályok szerinti korlátozására.
A döntés jogalapja az Európai Bizottság június 4-én elfogadott, 2026/1189/EU végrehajtási rendelete. A jogszabály szeptember 3-i alkalmazásától Brazília nem szerepel azoknak a harmadik országoknak a jegyzékében, amelyek az érintett termékcsoportok esetében megfelelő garanciát adtak az uniós antimikrobiális előírások betartására. A korlátozás így a szarvasmarha- és lóeredetű termékekre, a baromfira, az akvakultúra-termékekre, a tojásra, a mézre és az állati belekre is kiterjed.
Az uniós szabályok tiltják, hogy az élelmiszer-termelő állatoknál antimikrobiális gyógyszereket használjanak növekedésserkentésre vagy a hozam növelésére. Ugyancsak tilos olyan hatóanyagokat alkalmazni, amelyeket az EU kizárólag bizonyos emberi fertőzések kezelésére tart fenn.
A követelmények alapját az állatgyógyászati készítményekről szóló uniós rendelet adja. A harmadik országokból érkező állatokra és állati termékekre vonatkozó részletes feltételeket a Bizottság 2023/905/EU felhatalmazáson alapuló rendelete határozza meg. Az exportáló országnak nem csupán jogszabályi tilalmat kell bevezetnie, hanem azt is igazolnia kell, hogy
támasztja alá. Brazília ugyan áprilistól megtiltotta az antibiotikumok növekedésserkentő célú használatát, Brüsszel szerint azonban nem szolgáltatott elegendő információt arról, hogy a szabály betartása országosan, az egész termelési láncban ellenőrizhető. A probléma tehát nem kizárólag az alkalmazható készítmények körével, hanem a nyomon követhetőséggel és a hatósági garanciákkal is összefügg.
A Világgazdaság korábbi összefoglalója szerint az EU évente hozzávetőleg 92 ezer tonna marhahúst és 211 ezer tonna csirkehúst vásárol Brazíliából. A dél-amerikai ország a marhahúsnál az unió második legnagyobb, a baromfihúsnál pedig a legfontosabb külső beszállítók közé tartozik.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy nem végleges importtilalomról van szó. Brazília visszakerülhet az engedélyezett országok listájára, amint megfelelő bizonyítékokat és ellenőrizhető garanciákat ad az uniós követelmények teljesítéséről.
A Bizottság auditorai augusztus végén Brazíliában vizsgálták a baromfi- és méztermelést, a feldolgozóüzemeket, valamint a hatósági ellenőrzési rendszert. Kedvező eredmény esetén e két termékkör behozatala akár néhány héten belül újraindulhat, ehhez azonban új bizottsági döntésre és a tagállamok jóváhagyására is szükség lehet.
A marhahús esetében hosszabb kiesésre lehet számítani. Ezt az ágazatot nem vonták be a mostani helyszíni auditba, miközben az állatok teljes élettartamára visszamenő megfelelés igazolása a hosszabb termelési ciklus miatt jóval nehezebb.
Az intézkedés azért is különösen érzékeny, mert nem sokkal az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásának kezdete után lép hatályba. A megállapodás kedvezményes vámkvótákat biztosít többek között a dél-amerikai marhahúsnak, baromfinak és méznek, de ezek csak az uniós egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelelő termékekre használhatók fel.
Az Európai Bizottság tájékoztatója szerint a Mercosur-országokból származó, kedvezményes vámmal behozható marhahús mennyisége 99 ezer tonna, a vámmentessé váló baromfihúsé 180 ezer tonna, a mézé pedig 45 ezer tonna. A baromfi- és mézkvótát fokozatosan, öt év alatt nyitják meg.
A Bizottság ugyanakkor egyértelművé teszi: a kereskedelmi megállapodás nem írja felül az uniós egészségügyi előírásokat. Harmadik országból csak olyan élelmiszer érkezhet, amely megfelel az EU szabályainak, függetlenül attól, hogy az adott országgal van-e szabadkereskedelmi megállapodás.
A brazil ügy ezért az első komoly próbája annak, hogy a Mercosur-megállapodásban ígért biztosítékok a gyakorlatban is működnek-e. A Világgazdaság már májusban jelezte, hogy Brazília lehet az első ország, amely az új antimikrobiális követelmények miatt elveszíti uniós exportengedélyét.
A brazil marhahús átmeneti eltűnése elsősorban a vendéglátásban és a prémium-kiskereskedelemben keresett húsrészek piacán szűkítheti a kínálatot. Az importőrök Argentína, Uruguay és Ausztrália felé fordulhatnak, de ezek az országok rövid idő alatt várhatóan nem tudják teljes egészében pótolni a brazil mennyiséget.
A baromfihúsnál még érzékenyebb lehet a helyzet, mivel Brazília meghatározó szállítója az európai feldolgozóiparnak. Egy hosszabb importszünet emelheti a csirkemell és a feldolgozott baromfitermékek árát, miközben az alternatív beszállítók – például Ukrajna vagy Thaiföld – rendelkezésére álló uniós vámkvóták korlátozottak.
A döntés ugyanakkor versenyvédelmi üzenetet is hordoz az európai, köztük a magyar gazdáknak. Az EU csak akkor engedi piacra a kedvezőbb költségekkel előállított harmadik országbeli termékeket, ha az exportőr igazolni tudja az európai gazdaságokra is kötelező, alapvető gyógyszerhasználati és élelmiszer-biztonsági követelmények teljesítését.
Napi