Több mint 130 éve ível át a Duna felett a komáromi Erzsébet híd, amely nemcsak a két part közlekedését könnyítette meg, hanem fontos szerepet játszott Komárom és Új-Szőny egyesítésében is. Az azóta eltelt évtizedekben országhatár került a két part közé, a hidat pedig a második világháborúban fel is robbantották. A Fortepan régi felvételein most megmutatjuk, hogyan festett egykor az ikonikus átkelő – emlékeztet a Kemma. 

Több mint egy évtizedig készültek rá

Az állandó dunai átkelő gondolata már az 1870-es években felmerült, a tényleges munkálatok azonban csak 1891-ben kezdődtek. A hidat Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter megbízásából építették, általános terveit pedig Feketeházy János MÁV-főmérnök készítette.

Számadó Emese, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója korábban lapunknak elmondta, hogy a híd megépítése tette lehetővé Komárom és Új-Szőny régóta tervezett egyesítését. A két település egyesülésére 1896. július 1-jén került sor.

Országhatár került a két part közé

A híd története azonban a 20. században drámai fordulatokat vett. Az első világháborút követően már két országot kötött össze, a második világháború pedig súlyosan megrongálta.

Két középső nyílása a Dunába zuhant, az átkelő azonban nem maradt sokáig használhatatlan: a helyreállítás után 1946. január 6-án ismét átadták a forgalomnak.

A háború pusztítása ellenére a híd egyes eredeti részei ma is láthatók.

Az eredeti híd egy része ma is megvan

A két szélső ív túlélte a robbantást, így ezek az eredeti szerkezet részét képezik. Ugyancsak megmaradtak az ott található keresztrácsozatú korlátok és az azokat díszítő acélrózsák.

Az Erzsébet híd így nemcsak közlekedési kapcsolat, hanem Komárom történetének egyik fontos emléke is. Több mint 130 év alatt határok, országok és maga a város is megváltozott körülötte – a híd azonban továbbra is összeköti a Duna két partját.