GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 01. 2 percnyi olvasás
Rendkívül gyenege szezon zárnak a gazdák, a kisebb hektáronkénti termés és az aratás kezdetén tapasztalt alacsony árak miatt.
A tervezett 1,594 millió hektárból 1,587 millió hektáron, vagyis a terület 99,6 százalékán végeztek a kalászos gabonafélék betakarításával augusztus 13-ig. A gazdák összesen 6,7 millió tonna termést takarítottak be, amelynek 63,5 százalékát a búza, 25,6 százalékát az árpa adta – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet nyári mezőgazdasági munkákról szóló operatív jelentéséből.
Az országos összmennyiség mögött azonban súlyos hozamveszteség húzódik meg. Az őszi búza 986,9 ezer hektárról betakarított termése 4,235 millió tonna lett, hektáronként átlagosan 4,3 tonna. Ez 22,7 százalékos visszaesés a tavalyi 5,5 tonnához képest, és alig haladja meg a rendkívül aszályos 2022-ben elért 4,2 tonnás eredményt.
A véglegeshez közeli számok még a korábbi várakozásoknál is gyengébb eredményt mutatnak. Júliusban a Világgazdaságnak nyilatkozó piaci szereplő még 4,5 millió tonnát elérő vagy valamivel meghaladó búzatermést valószínűsített. A termés ugyanakkor így is elegendő a hazai malomipari, takarmányozási és vetőmagigény kielégítésére, és exportra is maradhat belőle. A gazdák jövedelmezőségét viszont a gyenge hozam mellett az aratáskor tapasztalt nyomott árak is rontották: a búza tonnánkénti ára 60 ezer forint körül indult, és csak később emelkedett 70 ezer forint fölé.
Az országos átlag elfedi a térségek között kialakult rendkívüli különbségeket. Baranya vármegyében 6,8, Vasban 6,76, Zalában 6,5 tonna őszi búzát takarítottak be hektáronként. Ezzel szemben Csongrád-Csanádban mindössze 2,7, Jász-Nagykun-Szolnokban 2,9, Békésben 3 tonna lett az átlag.
Vagyis a legjobban és a legrosszabbul teljesítő vármegye hozama között több mint két és félszeres volt a különbség. Ez visszaigazolja az aratás elején érkező jelzéseket: a Világgazdaság már júniusban arról írt, hogy akár néhány kilométeren belül is jelentős eltérések mutatkoztak a táblák állapotában és a várható hozamokban.
A durumbúza még nagyobb veszteséget szenvedett el. A 73 ezer hektár körüli területről 263 ezer tonna termést takarítottak be. A 3,7 tonnás hektáronkénti átlag 26,2 százalékkal, az összmennyiség pedig 24,7 százalékkal maradt el a tavalyitól.
Az őszi és tavaszi árpa együttes termése megközelítette az 1,7 millió tonnát, ami 5,5 százalékos növekedés 2025-höz képest. Ez azonban nem jobb termésátlagból, hanem a vetésterület 26,2 százalékos bővüléséből származott:
Az őszi árpa termésmennyisége önmagában 1,64 millió tonnát tett ki.
A termelők értékesítési gondjait fokozta, hogy az aratás idején eltűntek a korábban meghatározó olasz vásárlók. Emiatt kezdetben alig volt kereslet, később azonban az ár tonnánként 90 ezer forint közelébe emelkedett.
A repce területe 6,8 százalékkal, 154,6 ezer hektárra nőtt, de a termésmennyiség lényegében változatlanul 408,7 ezer tonna maradt. A hektáronkénti átlag 8,2 százalékkal, 2,6 tonnára csökkent.
A gyümölcsöknél jóval vegyesebb képet mutatnak az adatok. A kajszibarack 20,5 ezer tonnás termése csaknem háromszorosa lett a rendkívül gyenge 2025. évinek, a hektáronkénti hozam pedig 1,5 tonnáról 4,2 tonnára emelkedett. A tavalyi alacsony bázist az okozta, hogy a tavaszi fagyok az ültetvények jelentős részét súlyosan károsították; a Világgazdaság akkori beszámolója szerint egyes gyümölcsfajok szüretelhető mennyisége 80–90 százalékkal esett vissza.
Az őszibarack betakarítása augusztus 13-án 69,7 százalékon állt. Az addigi 6,7 tonnás hektáronkénti hozam több mint kétszerese volt a tavalyi 3 tonnának.
A meggy viszont nem tudott javítani: a teljesen betakarított 11,6 ezer hektárról 42,2 ezer tonna termés került le, a hektáronkénti 3,6 tonnás átlag pedig 6,9 százalékkal maradt el a már eleve gyenge 2025-ös eredménytől.
Az Ki jelentésből kiderült, hogy a nagyobb vetésterület önmagában már nem garantált több termést. Az árpánál még ellensúlyozni tudta a hozamcsökkenést, a búzánál azonban az időjárási veszteség egyértelműen felülírta a területi adottságokat. A gazdák számára pedig a kisebb hektáronkénti termés és az aratás kezdetén tapasztalt alacsony árak együtt tették különösen gyengévé az idei szezont.
Napi