Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2026 második negyedévében a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a GDP-adatokra vonatkozó második becslését kedden reggel. Az előző negyedévhez képest – a naptárhatással kiigazított adatok alapján – a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal emelkedett.

Az első fél évben teljesítménye a nyers adatok és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt 1,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. Tehát a korábban becsültnél valamivel jobban teljesített a magyar gazdaság a második negyedévben. A KSH felfelé módosította az előzetesen közölt GDP-adatot: végül az április és június közötti időszakban 0,5 százalékkal nőtt a gazdaság az előző negyedévhez képest.

Öt negyedéve nő a magyar gazdaság, de a felszín alatt már látszanak a repedések

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza az Indexnek küldött elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság immár ötödik negyedéve folyamatosan bővül negyedéves összevetésben. Ez azért fontos fordulat, mert ezt megelőzően három és fél éven keresztül lényegében stagnált a gazdaság. Az adatokból azonban az is látszik, hogy a növekedés korántsem volt egyenletes. A második negyedév egyik nagy negatív meglepetését a mezőgazdaság okozta: teljesítménye egyetlen negyedév alatt 15,6 százalékkal esett vissza.

Bár az ágazat súlya viszonylag kicsi a gazdaság egészében, ekkora zuhanás már érezhetően visszahúzta a GDP-t, és hozzájárult ahhoz, hogy a második negyedéves gazdasági teljesítmény elmaradt az elemzői várakozásoktól. Ezzel szemben az ipar 2,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Ez Virovácz szerint már kevésbé számított meglepetésnek, a havi ipari termelési adatok alapján ugyanis hasonló teljesítményre lehetett számítani.

„Az építőipar az első negyedévi visszaesés után 5,6 százalékkal felfelé korrigált, ami mindenképpen pozitív meglepetésnek mondható – írta az ING vezető közgazdásza az összefoglalójában. – Mindezek alapján a másik komolyabb negatív meglepetés a szolgáltató szektor egészének gyenge teljesítménye volt. Az információ, kommunikáció területe a választási bumm után megint enyhén visszaesett, de az ingatlanügyletek területe is immáron tíz negyedéve zsugorodik. A csekély súlyú művészet, szórakoztatás szektor is csökkenő hozzáadott értéket mutatott a második negyedévben. Érdemi növekedést egyedül a pénzügyi, biztosítási tevékenység és a logisztika tudtak felmutatni. Összességében a csupán 0,5 százalékos bővülés a szolgáltatások területén visszafogottnak nevezhető.”

A GDP-adatok részleteiben ugyanakkor van egy jóval aggasztóbb folyamat is: nem tértek magukhoz a beruházások. Negyedéves alapon 3,6 százalékkal zuhantak, ekkora visszaesésre 2022 vége óta nem volt példa. Éves összevetésben még rosszabb a kép, 6,3 százalékos mínuszt mutatnak az adatok. Virovácz szerint mindez aggasztó képet fest a gazdaság potenciális növekedéséről. Különösen azért, mert közben a belső kereslet lendülete is mérséklődött: a háztartások tényleges fogyasztása az előző negyedévhez képest már csak 0,7 százalékkal nőtt, és a közösségi fogyasztás is csupán enyhén emelkedett.

Akadt azonban olyan terület is, amely érdemben javította az összképet. Az új gyártói kapacitások beindulásával az áruexport négy éve nem látott ütemben bővült, közben a szolgáltatásexport is jelentősen megugrott. Az import a vártnál visszafogottabban alakult, elsősorban a szolgáltatásimport csökkenése miatt. Virovácz szerint ebben szerepet játszhatott az előző negyedév magas bázisa is, amikor az extrém hideg miatt megugrott az energiaigény.

Éves összevetésben a legtöbb terület már növekedést mutatott: az építőipar, az ingatlanügyletek és a mezőgazdaság kivételével minden terület pozitívan járult hozzá a GDP-bővüléshez. De a számok alapján tehát hiába indult növekedésnek több terület is, a második negyedéves teljesítményt visszahúzta a beruházások váratlanul nagy visszaesése. Emellett a nettó export is a korábban vártnál kedvezőtlenebbül hatott a GDP-re. A növekedés jelentős részét eközben a készletek változása biztosította.

A magyar gazdaság nekifuthat a növekedésnek

„Előre tekintve a gazdaság rövid távú kilátásai a részletes adatok alapján nem sokat változtak. Az összkép alapvetően pozitív. A fogyasztás további bővülését támogathatja a rendelkezésre álló reáljövedelem dinamikus emelkedése és a fogyasztói bizalom megugrása. A beruházások újbóli visszaesése nemcsak rövid távon, de hosszú távon is rossz hír, hiszen sem a munkaerőpiac, sem a tőkefelhalmozás oldaláról nincs így érdemi hajtóerő a potenciális GDP növekedése mögött, és a produktivitás bővülését sem támogatja a gyenge beruházási dinamika” – összegezte Virovácz Péter.

A beruházások mélyrepülése ugyanakkor nem feltétlenül marad velünk tartósan. Az ING elemzője szerint van ok némi optimizmusra, a mostani visszaesés részben az előző kormányzat által elindított projektek felülvizsgálatával és felfüggesztésével függhet össze. Ha valóban erről van szó, a gyenge teljesítmény átmenetinek bizonyulhat. Az év vége felé ráadásul a lehívott uniós források is lendületet adhatnak a beruházásoknak. Az export kilátásai már bizonytalanabbak. A növekedést geopolitikai feszültségek, emelkedő termelési költségek és esetleges ellátási zavarok is fékezhetik.

Az ING Bank mindezek alapján 2026 egészére 1,7 százalékos gazdasági növekedést vár. A magyar gazdaság motorja a fogyasztás lehet, miközben a beruházások is enyhe növekedéssel zárhatják az évet – ehhez azonban arra lenne szükség, hogy az uniós pénzek az év végén valóban megmozgassák az aktivitást. Az export ezzel szemben érdemben fékezheti a GDP növekedését. Virovácz szerint a harmadik negyedévben a paksi krízis biztosan negatívan hatott a külkereskedelmi egyenlegre.

Hosszabb távon azonban már egy másik probléma rajzolódik ki. Az ING várakozása szerint 2027–2028-ban az élénkülő belső és külső kereslet nagyjából 3 százalékos GDP-növekedést hozhat. Ennél lényegesen gyorsabb, tartós növekedésre azonban egyre kisebb lehet a magyar gazdaság mozgástere. Virovácz szerint a tőkeállomány növekedésének csaknem négy éve tartó elmaradása és a romló demográfiai helyzet miatt egyre nehezebb úgy tartósan 3 százalék fölötti növekedést elérni, hogy közben ne alakuljon ki komolyabb egyensúlyvesztés.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. augusztus 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)