– A benyújtott költségvetési módosítás világosan megmutatja: a kormány mást ígért a választások előtt, és mást tesz hatalmon. A hangzatos vállalásokból sorra be nem tartott ígéretek lettek – írta közösségi oldalán Palóc André, a Fidesz képviselője. 

Jelezte: 

– Ez a költségvetés nem az ígéretek teljesítéséről, hanem azok visszavonásáról szól. A kormány a választások előtt mindent megígért, most pedig az ország eladósítása mellett sem teljesíti vállalásait. Több adósság, megszegett szavak – ez a be nem tartott ígéretek költségvetése! – tette hozzá.

Ára lesz a megszorításnak

Palóc André emlkeztetett arra is, miszerint a kormány arra kötelezte a minisztériumokat, hogy október végéig összesen 300 milliárd forintot fizessenek be a költségvetésbe. Arról azonban továbbra sem beszélnek, hogy miből.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztériumok közötti pénzmozgatás önmagában nem megtakarítás. Ha nincs 300 milliárd forintnyi valódi tartalék, akkor ez az összeg valahol hiányozni fog: fejlesztések maradnak el, romlik az állami szolgáltatások színvonala, vagy újabb számlát hagynak a következő évekre.
– A választások előtt ígéretekből nem volt hiány. Most viszont átírják a költségvetést, növelik az adósságot, és egy átláthatatlan megszorítást hajtanak végre. A kormánynak tételesen nyilvánosságra kell hoznia, melyik minisztériumtól mennyit vesznek el, és milyen kiadásokat vágnak vissza. A 300 milliárd forint nem a semmiből kerül elő – a kérdés csak az, végül kivel fizettetik meg – írta.

Költségvetés: elszáll az államadósság

A Magyar Nemzet megírta, hogy a most benyújtott törvényjavaslat értelmében a kormány erre az évre

• 2 százalékos GDP-növekedéssel,
• GDP-arányosan 7,5 százalékos hiánnyal, 
• a GDP-arányosan 77,5 százalékos államadóssággal, 
• és 1,6 százalék körüli éves inflációval számol.

A dokumentumban szerepel a már korábban említett 500 milliárd forintból létrehozandó Havária Alap is. A hiányt illetően érdemes felidézni, hogy a módosított, 7,5 százalékos GDP-arányos hiány nagyobb, mint amit különféle szakmai elemzések előrevetítettek. A Magyar Nemzeti Bank a júniusi inflációs jelentésében ugyanis a GDP 6,5 százalékának megfelelő hiányt prognosztizált, az Európai Bizottság június elején pedig 6,2 százalékost. Felidézhetők a kormány által korábban közölt számok is: az új kabinet az átadáskor 6,8 százalékos hiányt emlegetett, az átvilágítás utáni előjelzésként pedig 7,2 százalékot mondott be. A kormányzati kommunikációban előkerült 8,3 százalék is, arra az esetre, ha nem lett volna kormányváltás.