A csimbulovai dróntámaszpont az oroszországi Orjoli területen, az ukrán határtól mintegy 180 kilométerre található, és jóval nagyobb, mint azt első ránézésre gondolnánk. A létesítmény kelet–nyugati irányban több mint 3,5 kilométer hosszan húzódik, szélessége meghaladja az 1,5 kilométert, így a teljes területe eléri a 2,5 négyzetkilométert.

Kézenfekvőnek tűnhet, hogy kazettás harcfejjel felszerelt ballisztikus rakétákkal – például ATACMS-szel – hatékonyan le lehet fedni egy ekkora területet, a számok viszont mást mutatnak. A rövidebb hatótávolságú M39 Block I változat ugyan 950 kazettás alfejet szór szét, a hatásterülete mindössze 0,033 négyzetkilométer, ráadásul 165 kilométeres hatótávolsága miatt el sem éri a bázist. A nagyobb hatótávolságú M39A1 Block I variáns 300 kilométerről is bevethető, ám csak 300 alfejet hordoz, így a becsült hatásterülete alig 0,01 négyzetkilométer.

Mindez azt jelenti, hogy a teljes, 2,5 négyzetkilométeres terület lefedéséhez elméletileg mintegy 250 ilyen rakétára lenne szükség.

Ha kizárólag az egyes indítóállásokat vennék célba, a szükséges mennyiség akkor is legalább 20 darabra rúgna, ami még mindig jelentős fegyvermennyiséget jelent.

Az orosz erők ráadásul tisztában vannak az ukrán csapásmérő eszközök képességeivel, és ehhez igazították a bázis kialakítását. Az indítóállásokat szándékosan szétszórták a hatalmas területen, köréjük pedig földsáncokat emeltek, amelyeket kifejezetten a kazettás harcfejek nagyjából 100 méteres hatássugarát figyelembe véve méreteztek.

Mindehhez hozzájárul, hogy a GerÁny–4 és GerÁny–5 drónok indítóberendezései viszonylag egyszerű és olcsó szerkezetek, így a pótlásuk nem jelent komoly nehézséget. A valódi értéket az indítóállásokat kiszolgáló raktárak és karbantartó létesítmények képviselik, ezek pontos lokalizálása és megsemmisítése azonban különösen nehéz feladat.

A történtek jól szemléltetik a nagy kiterjedésű, szétszórt elrendezésű drónbázisok elleni támadások alapvető dilemmáját. Még az olyan nagy tűzerejű fegyverek sem nyújtanak feltétlenül hatékony megoldást, mint a kazettás harcfejjel szerelt ATACMS rakéták, ha a célterület rendkívül kiterjedt, a kritikus infrastruktúrát pedig tudatosan elosztották a teljes területen.

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.