origo Életmód

Eltűnnek a teljes napfogyatkozások? Ilyen hatással lesz ránk, hogy a Hold távolodik a Földtől

Szerző: origo 2026. 07. 20. 1 percnyi olvasás


Eltűnnek a teljes napfogyatkozások? Ilyen hatással lesz ránk, hogy a Hold távolodik a Földtől

Van okunk az aggodalomra?


A Hold távolodása a Földtől rendkívül lassú, de folyamatos, és már az Apollo-küldetések során kihelyezett lézervisszaverő tükrök segítségével is kimutatható volt. A tudósok lézersugarakat bocsátanak a Hold felszínére, majd a visszaérkező fény alapján centiméteres pontossággal képesek meghatározni a távolságot. Ez a Lunar Laser Ranging kísérlet ma is működik, és az egyik legpontosabb távolságmérési módszer a csillagászatban.

A Hold a tenger fölött
A Hold egyre messzebb kerül a Földtől
Fotó: Prystai / Shutterstock

Miért távolodik a Hold?

A jelenség oka az árapály-erők működésében keresendő. A Föld gyorsabban fordul meg saját tengelye körül (24 óra), mint amennyi idő alatt a Hold egyszer megkerüli bolygónkat (27,3 nap). Emiatt az óceánokban kialakuló árapály-dudor kissé "megelőzi" a Hold helyzetét, és gravitációs hatásával apró lökést ad neki. Ez energiát és perdületet ad a Hold pályájának, amely ennek következtében fokozatosan magasabb pályára kerül, miközben a Föld forgása nagyon lassan lassul – írja a NASA. 

Az árapály lassú átalakulása

A Hold gravitációja okozza a Földön tapasztalható árapály döntő részét, a Nap csak kisebb mértékben járul hozzá ehhez. Ahogy a Hold távolodik, gravitációs hatása fokozatosan gyengül, ezért az árapály hosszú geológiai időskálán valamivel kisebb lesz.

Ez azonban nem néhány év vagy akár néhány ezer év alatt válik érzékelhetővé. A változás annyira lassú, hogy az emberi civilizáció időléptékében gyakorlatilag mérhetetlen. Több százmillió év múlva azonban az árapály energiája kisebb lehet, ami hatással lehet a part menti ökoszisztémákra, az üledékképződésre és számos tengeri élőlény szaporodási ciklusára, amelyek ma is az árapály ritmusához alkalmazkodnak.

A Föld forgása is egyre lassabb

A Hold távolodásának ára, hogy a Föld fokozatosan veszít forgási energiájából. Emiatt a napok hossza folyamatosan növekszik. Geológiai vizsgálatok szerint több százmillió évvel ezelőtt egy földi nap mindössze 21–22 órás volt.

A modern mérések alapján a nap hossza átlagosan körülbelül 1,7–2,9 ezredmásodperccel nő évszázadonként, bár ezt számos más tényező – például a földrengések, a jégsapkák olvadása, valamint a Föld magjának és légkörének mozgása – is befolyásolja. Emiatt a lassulás nem teljesen egyenletes.

ad

További tartalom Önnek