A mezőkövesdi Bodó Méhészet vezetője, Bodó József Attila szerint az idei évben nem lehet okuk panaszra. Náluk elmaradt az a drámai visszaesés, amiről az ország más részein hallani lehetett, mert a csapadék – bár nem volt sok – pont a legjobbkor érkezett ahhoz, hogy segítse a virágzó növényeket.

A szakember hangsúlyozza, hogy a méhészetben nem pusztán az eső éves mennyisége, hanem annak időzítése a döntő.

A hosszan tartó, 35-40 fokos kánikula hiába hoz gyönyörűen sárgálló napraforgótáblákat, ha a növény a túlélésért küzd, a nektártermelés drasztikusan visszaesik. Ilyenkor a méhek rengeteg energiát pazarolnak a táplálékkeresésre és a kaptár hűtésére, vagyis a szárnyukkal való folyamatos szellőztetésre, ami érezhetően rontja a hozamot.

Bár az idei méz már az üvegekben van, a figyelem lassan a 2027-es szezonra irányul, amely egyelőre komoly aggodalomra ad okot.

Jelenleg is zajlik az őszi káposztarepce vetése, azonban a csapadékhiány miatt a magok sok helyen porzó, száraz talajba kerülnek. Ha nem érkezik hamarosan eső, a gyengén kelő növények rossz állapotban indulnak neki a télnek. Mivel a repce az egyik legfontosabb kora tavaszi méhlegelő, amely elengedhetetlen a méhcsaládok fejlődéséhez, a mostani aszály egyenes következménye lehet a jövő évi tavaszi hordás és a repceméz mennyiségének csökkenése.

Az időjárási anomáliák mellett a méhészeknek az állandó fenyegetésekkel is meg kell küzdeniük. A Varroa atka továbbra is az egyik legkomolyabb probléma, amely ellen nem létezik egyetlen csodaszer. Mivel az élősködő vírusokat is terjeszt, és egyre ellenállóbbá válik a hatóanyagokkal szemben, a termelőknek folyamatosan ellenőrizniük és kombinálniuk kell a kezeléseket. Ez különösen most, a nyár végi és őszi időszakban kritikus, hiszen ekkor fejlődnek ki az áttelelő generációk. Szintén hatalmas károkat okozhat a gazdák és a méhészek közötti nem megfelelő kommunikáció. Egy rosszul időzített, bejelentés nélkül végzett vegyszeres permetezés akár egy egész éves munkát is pillanatok alatt képes tönkretenni.

A termelési nehézségeket tovább tetézik a gazdasági kihívások.

A szárazság miatt dráguló takarmányozás mellett az üzemanyag, az atkakezelés, a csomagolóanyagok és a szállítás költségei is jelentősen megugrottak. Ezt a terhet azonban egyre nehezebb érvényesíteni az árakban, mivel a fogyasztókon erősen érezhető az árérzékenység. A három-négy évvel ezelőtti, különösen a Covid-járvány alatti kiugró kereslethez képest a vásárlók ma már alaposan megnézik, mire költenek, így gyakran kisebb kiszerelésű termékeket választanak, vagy ritkábban rendelnek. Bár idén tavasz óta enyhe javulás tapasztalható, a családi kasszák szűkössége miatt sok termelő érzi úgy, hogy a méz nem válhat luxuscikké, és

a hazai termelői méz adóterheinek csökkentése sokat segíthetne a piacon.

Ebben a kiélezett helyzetben a kis méhészetek számára a minőség önmagában már nem elegendő, a termelőknek profi kereskedőként is funkcionálniuk kell. Az online értékesítés, a közösségimédia-jelenlét, a termékfotózás, a csomagolás és a vevőkkel való kapcsolattartás szinte felér egy második szakmával. Bár a felvásárlóknak történő eladás kényelmesebb és gyorsabb lenne, az alacsony felvásárlási árak miatt sokan a munkaigényesebb közvetlen értékesítést választják. A piacokon és vásárokon a személyes találkozás lehetőséget ad a vásárlók tájékoztatására is, például annak elmagyarázására, hogy a méz kristályosodása természetes folyamat, nem pedig minőségi hiba.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.