GazdaságSzerző: vg 2026. 09. 01. 3 percnyi olvasás
Közel 80 százalékkal erősödött a kacsavágás az év első felében. A magyarországi vágóhidakon 2 millió 450 ezer sertést vágtak le.
Látványosan felpörgött a magyar baromfiágazat: 2026 első hat hónapjában csaknem 134 millió baromfit vágtak le a hazai vágóhidakon, 17,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés motorja továbbra is a csirke volt, a legnagyobb ugrást azonban a kacsa produkálta.
Az Agrárközgazdasági Intézet friss vágóhídi statisztikája szerint a levágott baromfi élősúlya elérte a 417 ezer tonnát, a tisztított, bontott súly pedig megközelítette a 313 ezer tonnát. A vágott állatok darabszáma tehát 17,9 százalékkal, a kibocsátás élősúlyban ennél is nagyobb mértékben, több mint ötödével emelkedett.
A teljes mennyiség 86 százalékát a csirke adta. Ebből 114,6 millió darab került a vágóhidakra, ami 13,4 százalékos éves növekedés. Pulykából 2,8 millió darabot vágtak, 8,4 százalékkal többet, míg a libavágás 5,2 százalékkal, 914 ezer darabra emelkedett.
A legnagyobb fordulat a kacsaágazatban következett be: az első fél évben 13,9 millió vágókacsát dolgoztak fel, 78 százalékkal többet, mint 2025 azonos időszakában. A kacsa részesedése ezzel már elérte a teljes baromfivágás 10,4 százalékát.
A növekedés mögött részben a madárinfluenza miatt kialakult alacsony összehasonlítási alap, részben a termelés és a külpiaci értékesítés helyreállása állhat.
A víziszárnyas-ágazat teljesítménye különösen érzékeny a járványhelyzetre: egy-egy fertőzési hullám nemcsak az állományok felszámolását, hanem fontos exportpiacok ideiglenes elvesztését is maga után vonhatja.
A mostani adatok arra utalnak, hogy a termékpálya jelentős része újraindult, és a feldolgozók ismét nagyobb mennyiséget tudtak elhelyezni. Ezt támasztják alá a külkereskedelmi számok is. A Világgazdaság korábbi összefoglalója szerint Magyarország az év első öt hónapjában 113 ezer tonna baromfihúst exportált, 29 százalékkal többet, mint egy évvel korábban:
Az export mennyisége azonban gyorsabban nőtt, mint az értéke, ami arra utal, hogy az egy tonnára jutó bevétel csökkent. Vagyis a feldolgozók több árut adtak el külföldön, de ezt részben alacsonyabb árszinten tudták megtenni.
A termelés bővülése a hazai árakban is megjelent. A vágócsirke termelői ára július elején kilogrammonként 420,3 forint volt, 7,2 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A csirkemellfilé feldolgozói ára 12,3 százalékkal, 1856 forintra, a csontos csirkecombé pedig 13,5 százalékkal, 839,7 forintra mérséklődött.
A pulykapiacon ettől eltérő folyamat zajlott: a vágópulyka termelői ára 7,9 százalékkal, kilogrammonként 718 forintra emelkedett, miközben a pulykamellfilé feldolgozói ára 3,1 százalékkal csökkent. Ez arra utal, hogy a költségek növekedését a feldolgozók nem feltétlenül tudják teljes egészében továbbhárítani a kereskedelemre.
A kínálat további gyors növekedése ezért lefelé nyomhatja a felvásárlási és feldolgozói árakat. A helyzet különösen akkor válhat nehézzé, ha közben a kukorica, a szójadara, az energia vagy a takarmány-adalékanyagok drágulása megemeli az előállítás költségét. A baromfi ugyan kedvezőbb takarmányhasznosítású és rövidebb termelési ciklusú más haszonállatoknál, de éppen emiatt gyorsabban is reagál a piaci változásokra. A Világgazdaság által bemutatott uniós helyzetkép szerint az ágazat gazdasági súlya növekszik, ezzel párhuzamosan azonban egyre érzékenyebb a takarmányárakra, a madárinfluenzára és az importversenyre.
A többi állatfajnál jóval kisebb volt a bővülés. Sertésből 2,45 millió darabot vágtak le az első fél évben, 33 ezerrel, vagyis 1,4 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az élő- és hasított súly ugyanakkor mindössze 0,4, illetve 0,5 százalékkal emelkedett, tehát a levágott állatok átlagos tömege csökkent.
Szarvasmarhából 52,5 ezer darab került a vágóhidakra, 4,4 százalékkal több, mint 2025 első felében. Az élősúly csaknem 29 ezer, a hasított súly 15,6 ezer tonna volt, ami 6,8, illetve 7 százalékos növekedést jelentett.
A lapunk által ismertetett korábbi hosszabb távú előrejelzés szerint a következő évtizedek növekvő globális húsigényének csaknem felét ez az ágazat fedezheti. A magyar termelők számára tehát van növekedési lehetőség, de a mostani felfutás csak akkor javítja tartósan a jövedelmezőséget, ha az exportpiacok lépést tartanak a kibocsátással. Ellenkező esetben a rekordközeli kínálatból könnyen árverseny és szűkülő termelői árrés lehet.
Napi