GazdaságSzerző: portfolio 2026. 09. 01. 3 percnyi olvasás
Nem támogatási pályázatról van szó: a szélerőműveket magántőke finanszírozza, az állam a hálózati feltételeket teremti meg – tisztázta a hétfőn közzétett videójában Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
A miniszter szerint a mostani kiírás hat járás kilenc hálózati csomópontján nyitja meg az utat több mint 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakozása előtt – pontosan 702 megavoltamper (MVA) új betáplálási kapacitásról van szó. A pályázatokat szeptember 4. és október 30. között lehet benyújtani, az eredményhirdetés határideje december 13.
A legkisebb projekt is komoly beruházás lesz: legalább 16 megawatt beépített teljesítményre és 16 MW betáplálási kapacitásra lehet pályázni - utóbbi kijelentés tisztázásra szorul, hiszen a kiírt széltender alapján a minimum érték 14 MW/MVA. A miniszter hozzáteszi: hogy ne egyetlen szereplő vigye el a lehetőséget, egy vállalatcsoport összesen legfeljebb 200 MVA-t, egy hálózati csomóponton pedig legfeljebb 100 megawattnyi kapacitást szerezhet.
Ez nem támogatási pályázat
— emeli ki a videóban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter.
Kapitány István hangsúlyozta, hogy a szélerőművek megépítésére sem uniós, sem magyar költségvetési támogatást nem osztanak, a beruházásokat magántőke finanszírozza. Az állam feladata a szabályalkotás és a hálózatfejlesztés: a hazahozott uniós forrásokból 1,5 milliárd eurót fordítanak az átviteli és elosztóhálózat fejlesztésére.
A pontozásban a legnagyobb, 20 százalékos súlyt az egyszeri helyi pénzügyi hozzájárulás kapja. Többletpontot a megawattonként 10 ezer euró feletti vállalás ér, a maximális pontszám 50 ezer euró/megawattnál érhető el.
A miniszter példája szerint egy 100 megawattos beruházásnál ez akár 5 millió euró, mintegy 1,8 milliárd forint egyszeri helyi hozzájárulást jelenthet.
Emellett a termelés után évről évre jelentkező helyi hozzájárulás is része a rendszernek, ez további 15 százalékos súlyt képvisel; a többletpontot érő vállalás 2 euró/megawattóra felett indul.
Újdonság az energiaközösségek bevonása is: a pályázóknak vállalniuk kell, hogy a hálózati betáplálási jogosultságot birtokló társaságban fennálló tulajdoni részesedésük 25 százalékára vételi jogot biztosítanak magyar megújuló energiaközösség vagy közösségek számára.
A pályázók akkumulátoros energiatárolót is telepíthetnek a szélerőmű mellé, ez külön pontot ér – a tárolónak legalább a megpályázott kapacitás 5 százalékát el kell érnie ahhoz, hogy az értékelésben figyelembe vegyék.
A miniszter szerint nincs egyetlen csodatechnológia:
a nap és a szél nem versenytársak, hanem egymást kiegészítő technológiák, amelyekhez hozzájön az atomenergia, a rugalmas gázerőművi kapacitás és egyre inkább az energiatárolás.
Számításai szerint 4000 megawattnyi szélerőmű évente mintegy 9-10 terawattóra villamos energiát termelhet, kedvező adottságok mellett ennél többet is – ez a jelenlegi magyar villamosenergia-felhasználás közel egyötöde.
Kapitány István reagált arra az állításra is, hogy Európa felhagyna a szélenergiával. Szerinte a hivatalos európai fejlesztési tervek ennek az ellenkezőjét mutatják: az uniós megújuló célok teljesítéséhez 2030-ra 500 gigawatt fölé kell nőnie az uniós szélerőművi kapacitásnak, Németország pedig 115 gigawatt szárazföldi és 30 gigawatt tengeri kapacitást tervez.
A miniszteri optimizmust ugyanakkor a fejlesztői oldalról fenntartások kísérik. Ahogy hétfőn megírtuk, a MEKH augusztus 30-án közzétett végleges pályázati feltételei több ponton érdemben eltérnek a nyáron iparági konzultációra bocsátott tervezettől, és a változások jelentős része a fejlesztők szerint kedvezőtlenebb: növelik a beruházói terheket, miközben a felkészültebb fejlesztők előnye is csökkenhet.
Egy, az indulást mérlegelő piaci szereplő szerint kérdéses, hogy ilyen feltételek mellett kik vállalják a pályázatot, és megvalósulhat-e a kormány által kitűzött 4000 megawattos cél.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán
Napi