BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 09. 01. 2 percnyi olvasás
Nincs elnöke sem a testületnek.
Lejárt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének és három alkotmánybírónak a megbízatása, az alaptörvény 17. módosítása kimondta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. Ezt a korhatárt érte el Polt Péter elnök, továbbá Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró. Ugyanez az alaptörvény-módosítás fosztotta meg hovatalától SUlyok Tamás köztársasági elnököt is.
A 17. alaptörvény-módosítás állította vissza az alkotmánybírókra vonatkozó eredeti, a rendszerváltás idején megalkotott 70 éves felső korhatárt, amelyet 2010 után eltöröltek.
A Fidesz–KDNP júliusban a Sándor-palota előtti tüntetésen tiltakozott az alaptörvény-módosítás ellen. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, a frakció azóta lemondott vezetője az alkotmánybírók távozása kapcsán a testület lefejezéséről beszélt. A Fidesz–KDNP az Alkotmánybíróságon is megtámadta a 17. alaptörvény-módosítás több pontját, köztük alkotmánybírók 70 éves korhatárát, ám a testület elsősorban hatáskör hiányára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt.
Polt Péter 1955-ben született, az Országgyűlés 2025-ben választotta meg alkotmánybírónak, majd az Alkotmánybíróság elnökének. Polt Péter az ELTE jogi karán végzett 1980-ban, 1995-től öt éven át az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, majd legfőbb ügyész 2000-től 2006-ig és 2010-től 2025-ig.
Haszonicsné Ádám Mária 1955-ben született, 2023 óta alkotmánybíró, 1990-ben végzett az ELTE jogi karán, 1995-től 2005-ig egyéni ügyvéd, 2005-től 2010-ig Budapest Főváros Önkormányzat aljegyzője, majd 2012-ig Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetője, illetve a jogutód Budapest Főváros Kormányhivatal főigazgatója, 2012-től a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója volt.
Juhász Miklós 1952-ben született, 2020 óta az Alkotmánybíróság tagja. Az ELTE jogi karán 1976-ban végzett, majd bíró, 1989-től ügyvéd, 2010-től 2020-ig a Gazdasági Versenyhivatal elnöke volt.
Lomnici Zoltán 1954-ben született, 2023 óta alkotmánybíró. 1979-ben végzett az ELTE jogi karán, ezután bíró lett, 1991-től a Legfelsőbb Bíróság bírája, majd 2002-től 2009-ig elnöke.
A törvény szerint hatvan napon belül kell új alkotmánybírót választania az Országgyűlésnek a távozók helyére. Az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha azon legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada, köztük az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy az elnök által kijelölt tag jelen van.
Egy alkotmánybíró, Hende Csaba – korábbi MDF-es, majd fideszes képviselő, honvédelmi miniszter – már júliusban távozott a 15 tagú testületből, a 17. alaptörvény-módosítás és az alkotmánybírósági törvény szabályainak következtében. Ugyanis az új jogszabály kimondja, hogy alkotmánybíró csak az lehet, aki országgyűlési képviselővé is választható. Az alaptörvény módosítása azonban azt is tartalmazza, hogy parlamenti képviselő legfeljebb tizenkét évig lehet valaki, Hende Csaba pedig ezt már túllépte. A két szabály együttes hatása miatt ért véget már júliusban Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása, akinek helyére Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választotta alkotmánybírónak az Országgyűlés.
A Fidesz-frakció akkor közleményében úgy fogalmazott: a Tisza Párt önkényesen fosztotta meg Hende Csabát alkotmánybírói tisztségétől. Tudatták: a Fidesz képviselőcsoportja nem vesz részt az új alkotmánybíró jelölésének és megválasztásának színjátékában.
Novemberben jár le Czine Ágnes alkotmánybíró 12 éves megbízatása. Czine Ágnes szeptember 1-jétől az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, e tisztségre két hete választotta meg a testület.
Napi