Lejárt az Alkotmánybíróság (Ab) elnökének és három alkotmánybírónak a megbízatása kedden. A júliusban elfogadott 17. alaptörvény-módosítás kimondta, hogy {az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik”, ezt a korhatárt érte el Polt Péter elnök, továbbá Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró.

A 17. alaptörvény-módosítás állította vissza az alkotmánybírókra vonatkozó eredeti, a rendszerváltás idején megalkotott 70 éves felső korhatárt, amelyet 2010 után eltöröltek. A módosítás indoklása szerint az alaptörvény

„nem maradhat változatlan addig, amíg az új Alkotmány elfogadására nem kerül sor. A jogállami helyreállítás jegyében a módosításoknak ez a köre sürgető”.

Az indoklás kitért arra is: „Az Alkotmánybíróság létrejöttétől 2013-ig az alkotmánybírókra irányadó felső korhatár 70 év volt. Ezt a rendszerváltás idején elfogadott, 24 évig irányadó szabályt az akkori alkotmányos többség 2013-ban eltörölte a hivatalban lévő alkotmánybírókra is kiterjedő hatállyal. A módosítás rejtett indoka az volt, hogy több egyoldalúan jelölt és megválasztott alkotmánybírónak az akkor hatályos szabályok szerint 12 éves mandátuma - annak kitöltése előtt - életkoránál fogva megszűnt volna. Az Alkotmánybíróságot érintő módosítás célja az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítása annak érdekében, hogy tényleges kontrollt tudjon gyakorolni az állam alkotmányos működése felett. A választott intézkedés a jogállami helyreállítás célját követi, ezért szükséges és a célhoz mérten arányos intézkedés”.

A Fidesz-KDNP júliusban a Sándor-palota előtti tüntetésen tiltakozott az alaptörvény-módosítás ellen. Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő, a frakció azóta lemondott vezetője az alkotmánybírók távozása kapcsán a testület lefejezéséről beszélt. A Fidesz-KDNP az Alkotmánybíróságon is megtámadta a 17. alaptörvény-módosítás több pontját, köztük alkotmánybírók 70 éves korhatárát, ám a testület elsősorban hatáskör hiányára hivatkozva érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt.

60 nap múlva már új elnök alkotmánybíró lesz

A törvény szerint hatvan napon belül kell új alkotmánybírót választania az Országgyűlésnek a távozók helyére. Az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha azon legalább a hivatalban lévő tagok kétharmada, köztük az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy az elnök által kijelölt tag jelen van.

Egy alkotmánybíró, Hende Csaba – korábbi MDF-es, majd fideszes képviselő, honvédelmi miniszter – már júliusban távozott a 15 tagú testületből, a 17. alaptörvény-módosítás és az alkotmánybírósági törvény szabályainak következtében. Ugyanis az Alkotmánybíróságról szóló törvény kimondja, hogy megszűnik az alkotmánybíró megbízatása, ha már nem választható országgyűlési képviselővé.

Az 17. alaptörvény-módosítás egyik rendelkezése szerint pedig országgyűlési képviselő-választáson nem választható, aki összesen legalább tizenkét évig volt parlamenti képviselő, vagy legalább három választáson szerzett országgyűlési mandátumot, Hende Csaba pedig 2002 és 2025 között országgyűlési képviselő volt. A két szabály együttes hatása miatt ért véget már júliusban Hende Csaba alkotmánybírói megbízatása, akinek helyére Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanárát, korábbi dékánját választotta alkotmánybírónak az Országgyűlés.

A Fidesz-frakció akkor közleményében úgy fogalmazott: a Tisza Párt önkényesen fosztotta meg Hende Csabát alkotmánybírói tisztségétől. Tudatták:

Novemberben jár le Czine Ágnes alkotmánybíró 12 éves megbízatása. Czine Ágnes szeptember 1-jétől az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, e tisztségre két hete választotta meg a testület.