Oroszország alig egy év alatt majdnem megduplázta cseppfolyósítottföldgáz-szállító (LNG) árnyékflottáját, hogy a nyugati szankciókat megkerülve pörgesse fel az ázsiai, főként kínai exportot. A lépés rávilágít arra, hogy a büntetőintézkedések ellenére Moszkva folyamatosan építi ki azokat a logisztikai útvonalakat, amelyekkel biztosítani tudja energiahordozóinak keleti irányú értékesítését – írta a Bloomberg.

Jelenleg legalább húsz – többnyire az árnyékflottákra jellemző, átláthatatlan tulajdonosi hátterű – hajó szolgálja ki az amerikai szankciókkal sújtott Arctic LNG 2 projektet és a hozzá kapcsolódó infrastruktúrát.

Ez a szám tavaly december végén még csak tizenegy volt.

A flotta legújabb tagja egy orosz építésű, magas jégosztályú szállítóhajó – ezeket kifejezetten arra terveztek, hogy önállóan vagy jégtörő kíséretével vastag tengeri jégben és sarkvidéki körülmények között is biztonságosan közlekedjenek –, amely képes egész évben közlekedni a fagyos vizeken, és a napokban már fel is vett egy szállítmányt az üzemből.

Mivel a korábban vezetéken Európába szállított gáznak új piacokat kellett találni, Oroszország erősen támaszkodik az LNG-értékesítésre.

Bár az amerikai és európai szankciók miatt Moszkva kénytelen volt elhalasztani a kitermelés 2030-ra tervezett megmegháromszorozását, a nem hivatalos flotta gyors bővítésével továbbra is mozgásban tudja tartani a keleti irányú szállítmányokat.

A helyzet sajátossága, hogy a szankcionált földgáznak jelenleg egyetlen vevője Kína: a tengeri és a vezetékes energiaexport egyaránt kulcsfontosságú a Moszkva és Peking közötti kapcsolatokban. Ezt jelzi az is, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökök nemrég egy kirgizisztáni csúcstalálkozón külön egyeztetettek a gázszállításokról.

Donald Trump amerikai elnök kormánya eddig nem lépett fel keményen az orosz gáziparral vagy a növekvő árnyékflottával szemben. Washington nem korlátozta a tavaly indult és 2026-ban felgyorsult kínai vásárlásokat, ami éles ellentétben áll a korábbi Biden-adminisztráció megközelítésével. Az előző kormányzat ugyanis szigorú szankciókkal sújtotta az Arctic LNG 2 projektet, valamint az azt kiszolgáló hajókat és tárolókat.

A létesítmény kapacitásának maximális kihasználásához Moszkvának a jövőben még tovább kell bővítenie flottáját. Az Arctic LNG 2 Nyugat-Szibéria egy távoli részén található, ahol a jeges tengeri viszonyok az év nagy részében korlátozzák a hajózást. A gázt először speciális jégtörő tartályhajókkal kell Oroszország távol-keleti vagy nyugati tárolóiba juttatni, majd onnan átrakodni a hagyományos szállítóhajókra a vevőkhöz történő szállítás előtt.

A szűk keresztmetszetet így egyértelműen a hajózási kapacitás jelenti.

A hajók folyamatos forgalomba állítása miatt az iparági elemzők megemelték az Arctic LNG 2 idei, 2026-os termelési becslését, így a jelenlegi flottával az üzem évi 5,2–5,4 millió tonna exportjára is képes lehet. Bár ez komoly előrelépés a korábbi nehézségekhez képest, a mennyiség még mindig jóval elmarad a két működő gyártósor együttes, 13,2 millió tonnás éves kapacitásától. Csakhogy már a harmadik gyártósor összeszerelése is zajlik.

A kapacitásnövelés kulcsa a nehéz téli körülmények között is bevethető jégtörő hajók számának növelése. Jelenleg három ilyen, Arc7-es jégosztályú hajó üzemel, és Moszkva várakozásai szerint az év végéig egy negyedik is csatlakozik hozzájuk.

Négy ilyen speciális hajó elvileg elegendő lenne két gyártósor szinte teljes kapacitású működtetéséhez, feltéve, hogy az orosz vizeken történő átrakodást hatékonyan és nagy léptékben is meg tudják oldani.

A téli hónapokra, amikor az északi tengeri útvonal túlságosan jeges, Oroszország jelenleg 12 hagyományos szállítóhajóval rendelkezik a hosszú távú kínai utak lebonyolítására. Becslések szerint azonban a teljes kapacitás kihasználásához akár 30 ilyen hajóra is szükség lehet.

Címlapkép forrása: Andrey Rudakov/Bloomberg via Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.