A KSH által kiadott GDP-növekedés részletezése szerint az idei első félévben szintén 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye éves összevetésben.

GDP: az ipar húzta a növekedést, a mezőgazdaság visszaesett

A termelési oldalon jelentős különbségek alakultak ki az egyes ágazatok között. A mezőgazdaság hozzáadott értéke a súlyos aszály miatt 12,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Ezzel szemben az ipar teljesítménye 3,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,7 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártása járult hozzá a legnagyobb mértékben a növekedéshez, miközben a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás teljesítménye fékezte leginkább az ipari bővülést.

Az építőipar hozzáadott értéke 0,3 százalékkal csökkent éves alapon.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke összességében 1,9 százalékkal nőtt. A legnagyobb, 6,0 százalékos bővülést a pénzügyi, biztosítási tevékenység könyvelhette el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 5,2 százalékkal, az oktatás 2,7 százalékkal bővült.

A szállítás, raktározás hozzáadott értéke 2,2 százalékkal, a közigazgatásé 2,0 százalékkal, a kereskedelemé pedig 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A humánegészségügyi és szociális ellátás 1,6 százalékkal, a művészet, szabadidő és egyéb szolgáltatások 1,4 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 1,0 százalékkal, az információ és kommunikáció pedig 0,2 százalékkal nőtt.

Az ingatlanügyletek hozzáadott értéke ugyanakkor 1,9 százalékkal visszaesett.

A GDP 1,7 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások járultak hozzá a legerősebben, 1,1 százalékponttal. Ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység 0,5 százalékponttal segítette a bővülést. Az ipar 0,7 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, míg az építőipar hozzájárulása nem volt érdemi. A termékadók és -támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal növelte, a mezőgazdaság pedig 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP volumenét.

A fogyasztás erősen nőtt, a beruházások visszaestek

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása továbbra is a növekedés egyik fontos motorja volt. A háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a fogyasztási kiadások 4,5 százalékkal emelkedtek.

A Magyarország területén realizálódó háztartási fogyasztási kiadások 4,8 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkeknél 6,4 százalékos, a féltartós termékeknél 7,3 százalékos, a nem tartós termékeknél 5,2 százalékos, a szolgáltatásoknál pedig 4,2 százalékos volt a bővülés.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,5 százalékkal, a közösségi fogyasztás 2,0 százalékkal emelkedett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások 1,3 százalékkal nőttek.

Mindezek eredményeként a végső fogyasztás 3,8 százalékkal bővült.

A beruházásoknál azonban továbbra is visszaesés látható:

• a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben 
• mind az építési, mind a gép- és berendezésberuházások volumene mérséklődött.

A bruttó felhalmozás ugyanakkor 9,1 százalékkal nőtt. A fogyasztási és felhalmozási folyamatok eredményeként a belföldi felhasználás összességében 5,0 százalékkal bővült.

Az export nőtt, de az import még gyorsabban

A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 817 milliárd forintos többlet keletkezett. Az export volumene 1,8 százalékkal, az importé azonban ennél jóval nagyobb mértékben, 6,3 százalékkal emelkedett.

A külkereskedelem több mint 80 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 2,4 százalékkal, a behozatal pedig 8,4 százalékkal nőtt. A szolgáltatások – a turizmust is beleértve – exportja 0,1 százalékkal mérséklődött, míg az import 3,1 százalékkal esett vissza.

A GDP 1,7 százalékos második negyedévi növekedéséhez a végső fogyasztás 2,8 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 1,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege ezzel szemben 2,9 százalékponttal rontotta a gazdasági teljesítményt.