A HVG arra volt kíváncsi, hányan töltötték ki a Fidesz párttagjainak kiküldött, a választási vereség okait feltárni hivatott belső kérdőívet, miután Pócs János fideszes országgyűlési képviselő azt állította, hogy már közel 28 ezren válaszoltak.

A párt utoljára 2015-ben közölt hivatalos adatot, akkor 35 ezer tagról számolt be. 2011-ben még 40 320 tagot említettek.

A lap a kérdőív kitöltőinek számára és a Fidesz aktuális taglétszámára is rákérdezett Havasi Bertalannál, a párt kommunikációs vezetőjénél. A 28 ezres adatot nem erősítette meg, a taglétszámról pedig azt írta: „Köszönöm kitüntető figyelmét a Fidesz belső, szervezeti ügyei, köztük az aktuális taglétszám és a kérdőív iránt, de ezek korántsem annyira izgalmasak a nyilvánosság számára.”

A párt honlapján sem található friss adat a tagság létszámáról. A weboldal a szerverek leállítása miatt jelenleg nem működik, de korábban sem közöltek rajta ilyen információt.

A Fidesz éves pénzügyi beszámolóiból sem lehet pontosan következtetni a taglétszámra. A párt 2025-ben 321,48 millió forint tagdíjbevételt tüntetett fel, de a tagdíj pontos összegét nem közli, ráadásul különböző kedvezmények is érvényesek, például a nyugdíjasok esetében.

A Tisza Párt sem közölte a HVG-vel, hogy jelenleg hány tagja van. Egy viszonylag friss hivatalos adat ugyanakkor van: Radnai Márk alelnök 2025 szeptemberében azt mondta, hogy 29 tagja van a pártnak.

A Tiszában korábban felmerült a párttagság jelentős bővítésének terve. Magyar Péter 2024 nyarán, a Tisztelet és Szabadság Párt átvétele után arról beszélt, hogy tízezren jelentkeztek a pártba, a jelentkezőket azonban alaposan meg kell szűrniük.

A párt végül nem a tömeges párttagságra épített a kampányban, hanem a Tisza-szigetek mintegy 50 ezer önkéntesére.

A választási eredmények azt mutatják, hogy a pártok hivatalos taglétszáma és tényleges társadalmi támogatottsága között ma már kevés kapcsolat van.

Ennek egyik oka a pártok működésének átalakulása. A hagyományos tömegpártok helyét egyre inkább olyan média- és professzionális választási pártok veszik át, amelyek a helyi alapszervezetek és a nagy létszámú tagság helyett közvetlenül a médián és a digitális platformokon keresztül érik el a választókat.

A pártok működésének finanszírozásában is háttérbe szorult a tagság szerepe: a bevételek jelentős részét állami támogatások, adományok és egyéb hozzájárulások adják, miközben a tagdíjakból származó bevétel sok esetben eltörpül ezek mellett.