Az előzetes adatközléskor a második negyedéves GDP-növekedést kétféleképpen is lehetett értelmezni. Egyrészt a lendület kissé a várakozások alatt alakult, ráadásul az előző negyedévi 0,8%-os növekedéstől is elmaradt, vagyis lassulás történt. Másrészt viszont az elmúlt négy évben csupán háromszor láttunk ennél erősebb negyedéves növekedési adatot, és az ötödik egymást követő alkalommal láttunk kisebb-nagyobb bővülést, amivel

megerősödött az a kép, hogy gazdaság kilépett a stagnáló korszakából.

A negyedéves GDP-növekedési adatot a KSH nem azért húzta feljebb, mert talált még egy kis többletteljesítményt gazdaságban, hanem a szezonális igazítás finomult. Az éves alapú nyers növekedési maradt 1,7%.

A ma megjelent részletes adatoktól ezért elsősorban az alábbi kérdésekre vártunk választ:

• Milyen tényezők okozták a lassulást?
• Az időjárásfüggő mezőgazdaság teljesítményét leszámítva milyen növekedési képet látunk?
• Valóban becsatlakozott-e a növekedési motorok közé az ipari export?
• Felsejlik-e az ingadozás mögött a választás miatti cikkcakk?

Ezekre a kérdésekre a mai adatokból viszonylag jó válaszokat tudunk adni. Ami a legfontosabb:

A részletes adatok ismeretében sokkal kedvezőbb a növekedési kép.

Ennek fő oka, hogy a lassulást bőven megmagyarázza a mezőgazdasági teljesítmény, vagyis még a várakozásoknál is erőteljesebben nyomta rá a bélyegét a GDP-re az aszály. Számításaink szerint az agrárszektor nélkül a második negyedévben a GDP-növekedés (negyedéves alapon) 1% volt, ami az utóbbi négy év legerősebb adata.

Sőt, ha a mezőgazdaság nélkül számolt reál-GDP-t nézzük, akkor a magyar gazdaság teljesítménye most haladta meg először a 2022-ben látott csúcsot.

A GDP-t termelési oldalról vizsgálva nem csak a mezőgazdaság erős lehúzó hatása a szembetűnő. Dinamizálódni tudott a feldolgozóipar, és javított gyenge első negyedéves teljesítményén az építőipar is - igaz, utóbbi ágazat kilátásai jóval kevésbé derűsek. A nagy súlyú szolgáltató szektoron belül a második negyedévben élénkült a pénzügyi ágazat és a szállítás, ugyanakkor az ingatlanügyletek és kommunikáció ágazatok gyengén húztak.

Összességében megállapítható, hogy 2026-ban már nem jellemző az a növekedési minta, hogy a termelő ágazatok szenvedését a szolgáltató szektor kompenzálja. Az ipar ugyanis belépett a növekedési motorok közé.

Az ipari élénkülés nyoma felfedezhető a felhasználási oldalon is. Megállt ugyanis az export lejtmenete, sőt éles felfelé fordulást láthatunk. A kivitel növekedését egyrészt a mesterséges intelligenciához kötődő adatközpontokba történő beszállítás, másrészt a kiépülő autóipari kapacitások beindulása magyarázza.

A lakossági fogyasztás továbbra is gyorsan bővül, éves alapon maradt a 4% feletti dinamika. A fájdalmas rész sem maradt el (igaz, a múlt heti KSH-jelentés után nem volt már meglepetés): a beruházások a második negyedévben is gyengén teljesítettek.

További részletek hamarosan.

A KSH többféle negyedéves GDP-mutatót közöl a jelentésében. A legfontosabbnak az előző negyedévhez viszonyított változást, az úgynevezett negyedéves (qoq) GDP-indexet tartjuk. Európában a legtöbb országban ez számít a fő adatnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Az egyes negyedévek eltérő gazdaságszerkezete (időjárásfüggő aktivitás, ünnepek, munkanapok stb.) miatt ez a mutató szezonálisan és naptárhatással igazított. Bár a qoq-index rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.
Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (éves, yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) figyeli kiemelten (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.
A kiigazítatlan éves indexet azért érdemes figyelni, mert az elemzői előrejelzések erre a számra vonatkoznak, ezért a friss adatban lévő meglepetésfaktort (a qoq adat mellett) ezen lehet lemérni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images