Az amerikai vállalat Ausztria első hyperscale adatközpontját húzza fel a Bécstől is mintegy kétórányi autóútra fekvő kisváros szélén.

Bár már a beruházás első fázisa is jelentős energiaigénnyel számol, egy esetleges bővítés esetén ez a kapacitásigény megháromszorozódhat.

Ezzel a létesítmény önmagában Ausztria jelenlegi áramfogyasztásának 7 százalékát is elérhetné, vagyis több áramot emésztene fel, mint a kétmilliós főváros összes háztartása együttvéve.

A beruházás egyre hevesebb indulatokat vált ki a helyiekből: Harald Müllner informatikus és Christina Gruber ökológus által vezetett civil összefogás a termőföldek beépítése, az extrém vízfogyasztás és az élővilág veszélyeztetése miatt emeli fel a szavát. Különösen aggasztónak tartják, hogy a szerverpark hűtéséhez az Enns folyó vizét használnák, a felmelegedett hűtővíz visszavezetése ugyanis károsíthatja a vízi ökoszisztémát. A tiltakozók a szabályozási hiányosságokra is rámutatnak,

hiszen míg egy szélturbina telepítéséhez szigorú környezeti hatásvizsgálat szükséges, a jelenlegi osztrák törvények alapján egy ekkora adatközpont mentesül ez alól.

A Google kommunikációs vezetője, Michiel Sallaets szerint a vállalat törekszik a környezeti hatások mérséklésére, például napelemek telepítésével és a folyami ökoszisztéma javítását célzó alap létrehozásával, ám az aktivisták ezt csupán zöldre festésnek tartják. A projekt ugyanakkor politikai szinten is megosztó. Míg a baloldali pártok szigorúbb szabályozást követelnek, az osztrák kormány és az Európai Unió a bürokratikus akadályok lebontását sürgeti, nehogy Európa lemaradjon az Egyesült Államok és Kína mögött a mesterséges intelligencia terén zajló versenyben.

Bár az adatközpont az osztrák villamosenergia-hálózatra csatlakozik, amely nagyrészt megújuló energiaforrásokra támaszkodik, a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb aszályok veszélyeztetik a vízenergia-termelést. Szakértők és helyiek egyaránt attól tartanak, hogy a megugró energiaigény felhajthatja a lakossági áramárakat. Ráadásul az esetleges áramkimaradások kivédésére tervezett hatalmas dízelgenerátorok működtetése tovább növelné a létesítmény ökológiai lábnyomát.

A tiltakozásnak gazdasági és szuverenitási okai is vannak, mivel a civilek sérelmezik, hogy egy amerikai cég foglalja el a legjobb infrastrukturális adottságokkal rendelkező területeket, miközben a megtermelt profit az Egyesült Államokba áramlik. A Google ugyan mintegy száz új munkahely megteremtését ígéri, az ellenzők szerint ez nem kompenzálja a régiót érő hátrányokat.

Mivel a 2026 tavaszán indult építkezés már javában zajlik, az aktivisták tisztában vannak azzal, hogy a projekt teljes leállítása irreális elvárás lenne. Éppen ezért minden erejükkel a második, bővítési fázis megakadályozására koncentrálnak, bízva abban, hogy fellépésük precedenst teremthet, és gátat szabhat a technológiai óriáscégek európai terjeszkedésének.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.