Beszkresztnov elmondta, hogy míg az előző hónapban 1500 sugárhajtású drónos támadást regisztráltak, addig a legutóbbi hónapban ez a szám már 3000-re emelkedett. A hírszerzési adatok szerint

Moszkva éves szinten 36–40 ezer ilyen eszköz gyártását tervezi.

A sugárhajtású drónok a teljes termelés mintegy 60 százalékát teszik ki, míg a fennmaradó részt a hagyományos, benzinmotoros típusok – például a Sahed–136 és a Gerány–2 – adják.

A tanácsadó szerint Oroszország egyre inkább a hátországi célpontok elleni csapásokra fogja bevetni a sugárhajtású drónokat, mivel az ukrán erők a lassabb célpontok ellen már hatékonyan alkalmaznak elfogódrónokat. Az ellenséges erők emellett aktívan dolgoznak csapásmérő drónjaik sebességének növelésén is.

Beszkresztnov kiemelte, hogy Oroszország új csapásmérő fegyverek fejlesztésén is dolgozik. Ezek közé tartozik a "Banderol" elnevezésű, költséghatékony sugárhajtású robotrepülőgép, amelyből a becslések szerint havonta akár ezret is legyárthatnak. Emellett hasonló típusok – mint a "Dan–T", a "Dan–M" és a "Gerany–5" – sorozatgyártása is szerepel a tervekben.

Az új orosz fegyverek 500–650 km/órás sebesség elérésére képesek, rendkívül alacsonyan repülnek és aktívan manővereznek, ami jelentősen megnehezíti az ukrán légvédelem dolgát.

Ugyanakkor a tanácsadó megjegyezte, hogy ezek a fegyverek lényegesen különböznek a sugárhajtású Sahedoktól: nem rendelkeznek valós idejű irányítással, vagyis az operátor repülés közben nem tudja korrigálni az eszköz útvonalát és célpontjait. Az Ukrinform korábbi beszámolója szerint az orosz erők júliusban ötször annyi sugárhajtású drónt vetettek be, mint júniusban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.