Augusztusban gyengült a gazdasági bizalom Magyarországon, miközben az Európai Unió egészében és az euróövezetben javult a hangulat – derül ki az Európai Bizottság friss felméréséből, amelyről a Magyar Nemzet számolt be.

Az uniós gazdasági hangulatindex egy hónap alatt 1 ponttal, 98,2 pontra emelkedett, az euróövezet mutatója pedig 1,3 pontos javulás után 98,4 ponton állt. Mindkét érték megközelítette a hosszú távú átlagot jelentő 100 pontos szintet, bár továbbra is kissé elmarad attól.

Magyarországon ezzel ellentétes folyamat zajlott. A gazdasági hangulatindex az év eleji alacsonyabb értékről hónapokon keresztül emelkedett, júliusban pedig elérte a 104,5 pontot. Augusztusban azonban 101 pontra esett vissza, ami havi összevetésben számottevő romlásnak számít. 

Az adatok alapján a gazdasági bizalom év elejétől a nyár közepéig tartó erősödése egyértelműen megtorpant. A következő hónapok eredményei mutathatják meg, hogy csupán átmeneti visszaesésről van-e szó, vagy tartós trendforduló kezdődött.

Az Európai Bizottság gazdasági hangulatindexe, vagyis az ESI több ágazat, valamint a fogyasztói bizalom eredményeit összesíti. Az ipar 40, a szolgáltatási szektor 30, a fogyasztói bizalom pedig 20 százalékos súllyal szerepel benne, így a mutató átfogó képet ad a gazdasági szereplők várakozásairól.

Az augusztusi részletes adatok szerint a magyar ipari bizalom romlott, és kedvezőtlenebbül alakult az uniós átlagnál. Ez arra utal, hogy a feldolgozóipar szereplői továbbra is jelentős bizonytalanságokkal szembesülnek. Még gyengébb képet mutat az építőipar: a magyar bizalmi mutató számottevően elmarad az uniós szinttől, ami a beruházásokkal, a lakásépítésekkel és a megrendelésekkel kapcsolatos aggodalmakat tükrözi.

A szolgáltatási szektor hangulata ugyancsak kedvezőtlenebb az uniós átlagnál. Ennek azért van különös jelentősége, mert az ágazat jelentős súlyt képvisel az összesített bizalmi indexben.

Az európai fogyasztók eközben változatlanul borúlátók. A fogyasztói bizalom az EU-ban lényegében stagnált, mínusz 15 ponton állt, míg az euróövezetben mínusz 15,5 pontot mértek. Mindkét érték jelentősen elmarad a hosszú távú átlagtól.

A bizalom gyengülését a GKI adatai is jelzik. A konjunktúraindex júliusban még négy és fél éves csúcsra emelkedett, augusztusban azonban már a vállalkozások és a lakosság várakozásai is romlottak. Különösen az ország gazdasági kilátásainak megítélése vált kedvezőtlenebbé, miközben a vállalatok foglalkoztatási szándéka is gyengült.

Augusztus 19-én volt száz napja annak, hogy megalakult a Tisza-kormány. Az első száz nap a rendszerváltás óta hagyományosan fontos politikai mérföldkőnek számít, mivel ekkor már mérleget lehet vonni a kabinet első intézkedéseiről, valamint a kormányzás és a miniszterelnök teljesítményéről.