Az iskolakezdés minden évben komoly pluszkiadást jelent a családoknak, az azonban korántsem mindegy, hogy ez mekkora terhet ró a háztartásokra. A tanévkezdéshez szükséges felszerelések, ruhák és egyéb kiadások könnyen megterhelhetik a családi kasszát, így sok szülőnek ilyenkor át kell gondolnia, mire mennyit tud költeni. De vajon milyen kompromisszumokra kényszerülnek a családok, és akadnak-e olyan kiadások, amelyekről az iskolakezdés miatt le kell mondaniuk?

Az Economx és a Pulzus Kutató közös felmérése arra kereste a választ, hogyan érinti a családok költségvetését a tanévkezdés, mekkora összeget szánnak a beiskolázásra, és milyen más kiadásokon próbálnak spórolni annak érdekében, hogy mindent meg tudjanak venni, amire a gyereküknek szüksége van.

A legtöbben maximum 100 ezer forinttal számolnak

A legtöbb család 50–99 ezer forinttal számol az idei tanévkezdéskor: a válaszadók 37 százaléka szerint ennyibe kerül majd a beiskolázás. További 32 százalék 50 ezer forint alatti kiadással kalkulál, vagyis a családok közel 70 százaléka 100 ezer forintnál kevesebbet szán az iskolakezdésre.

Ennél magasabb összeggel a válaszadók valamivel több mint háromtizede számol: 17 százalék 100–149 ezer, 7 százalék 150–199 ezer, míg további 7 százalék legalább 200 ezer forintos kiadást vár.

A nemek között is akad különbség abban, hogyan élik meg a családok az iskolakezdés anyagi terheit. A nők körében magasabb azok aránya, akik szerint nagyon nagy megterhelést jelent a tanévkezdés: 33 százalékuk vélekedik így, szemben a férfiak 27 százalékával. A férfiak viszont nagyobb arányban mondták azt, hogy inkább megterhelést jelent számukra az iskolakezdés: 43 százalékuk, szemben a nők 35 százalékával. Azok aránya, akik szerint egyáltalán vagy inkább nem jelent terhet a tanévkezdés, összességében hasonló a két nemnél: a férfiaknál 30, a nőknél 32 százalék.

A korcsoportok között is eltérően alakulnak a várakozások.

A 60 év felettiek szerint 100 ezer forint az összeg teteje, míg a középkorúak ennél magasabb költséggel számolnak, szerintük akár 150 ezer forintra is rúghat a teljes kiadás.

Iskolai végzettség szerint is látható eltérés: az alapfokú végzettségűek szerint 50 ezer forint alatt lebonyolítható a beiskolázás, a diplomás szülők viszont ennél jóval magasabb összeggel számolnak, akár 150 ezer forintig is elmennek.

A földrajzi különbségek szintén érdekes képet mutatnak. A budapestiek többsége szerint 100 ezer forint a tanévkezdés költségeinek felső határa, míg a megyeszékhelyeken élők 50 ezer forintból is megoldhatónak tartják a beiskolázást. A városiak szintén 100 ezer forintig mennek el, a községekben élők pedig nem számolnak 50 ezer forintnál magasabb kiadással.

Közel 70 százaléknak teher a sulikezdés

Az iskolakezdés a családok többségének érezhető anyagi terhet jelent:

Közülük 30 százalék szerint nagyon nagy, további 39 százalék szerint pedig inkább megterhelést jelent a tanévkezdés. Ezzel szemben 31 százalék úgy látja, hogy az iskolakezdés nem jelent különösebb anyagi terhet.

A nemek között itt is kirajzolódik némi különbség. A nők legnagyobb aránya, 35 százaléka azt mondta, hogy inkább megterhelést jelent számukra a sulikezdés, miközben 33 százalékuk szerint kifejezetten nagy megterhelést jelent. A férfiak körében ezzel szemben mindössze 27 százalék érzi úgy, hogy az iskolakezdés óriási terhet jelent a családnak.

A korosztályok között szintén vannak eltérések. A fiatal szülők 39 százaléka éli meg hatalmas kiadásként az iskolakezdést. A középkorúak úgy vélik, hogy bár nem feltétlenül rak óriási súlyt a vállukra a tanévkezdés, azért megterhelő kiadással jár. A 60 év felettiek körében pedig szintén 39 százalék vallotta azt, amit a fiatalok: nehezen tudják kigazdálkodni az iskolakezdés költségeit.

Nem meglepő, hogy a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők élik meg a legnagyobb kihívásként a beiskolázást, hiszen ők keresnek a legkevesebbet, míg az adatok szerint a diplomások birkóznak meg a legkönnyebben a kiadásokkal.

Hasonló kép rajzolódik ki a lakóhely szerinti bontásban is. A városiak 39 százaléka érzi megterhelőnek az iskolakezdést. Budapesten valamivel optimistábbak: a fővárosiak inkább úgy érzik, hogy a tanévkezdés ugyan jelent némi terhet, de nem vészes. A megyeszékhelyeken élők pedig utcahosszal vezetik a földrajzi bontásban azt a kategóriát, amely szerint az iskolakezdés nem igazán megterhelő.

Az éttermi étkezésen és a nyaraláson spórolnak a legtöbben

Ahogy a felmérésből kiderült, a családok mintegy 70 százalékának valamilyen mértékben megterheli a költségvetését az iskolakezdés. Ez sok esetben azt jelenti, hogy a háztartásoknak át kell csoportosítaniuk a kiadásaikat, és bizonyos dolgokra kevesebbet tudnak fordítani.

A kutatás szerint

Mintegy 37 százalék nyilatkozott úgy, hogy a szórakozásra költ visszafogottabban, vagyis kevesebbet megy moziba, koncertre vagy színházba. Emellett sokan, 32 százalék, a műszaki cikkek vásárlásán próbálnak spórolni, míg 31 százalék a megtakarításait csökkenti, 22 százalék pedig a ruházkodásra költ kevesebbet.

A nemek között ebben is vannak különbségek.

• A nők elsősorban az éttermi étkezésen spórolnak, ezt 43 százalékuk jelölte meg, míg 42 százalékuk a nyaralás, 36 százalékuk pedig a műszaki cikkek vásárlásának visszafogását említette.
• A férfiaknál a szórakozás került az első helyre, 42 százalékuk jelölte meg ezt, ezt követte a nyaralás 39, majd az éttermi étkezés 37 százalékkal.

Érdekesség, hogy mindkét nem a ruházkodásról mond le a legkisebb mértékben.

A korosztályok között is más-más területen jelenik meg a spórolás: a fiatalok elsősorban a műszaki cikkeken, a középkorúak az éttermi étkezésen, a 60 év felettiek pedig a nyaraláson próbálnak faragni a kiadásokból.

Iskolai végzettség szerint az alapfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők az éttermi étkezésen spórolnak, a diplomások pedig a nyaraláson húzzák meg a nadrágszíjat.

A lakóhely szerinti bontás ugyancsak eltérő prioritásokat mutat. A budapestiek az éttermi étkezésen és a műszaki cikkeken próbálnak spórolni, a megyeszékhelyeken élők szintén az éttermi étkezést fogják vissza. A városiak a nyaraláson húznak a kiadásokon, míg a községekben élők elsősorban a szórakozáson és az éttermi étkezésen spórolnak.

A felmérés összességében azt mutatja, hogy az iskolakezdés sok család számára nem egyszerűen egy szezonális kiadás, hanem olyan pluszteher, amelyhez a háztartás más költségeit is hozzá kell igazítani. A tanévkezdéshez szükséges dolgokat természetesen nem lehet félretenni, így a családok inkább ott húzzák meg a nadrágszíjat, ahol erre lehetőségük van. Hogy pontosan miről mondanak le, az élethelyzettől, a jövedelmi viszonyoktól és a lakóhelytől is függ, a cél azonban ugyanaz: szeptemberre minden szükséges iskolai felszerelés meglegyen.