Újra csökkenhet a magyarországi kamat július 21-én, kedden, amikor soron következő politikai ülését tartja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az elemzők széles körben 25 bázispontos csökkentést várnak, ami 6%-ról 5,75%-ra csökkentené a jegybanki alapkamatot. A döntés fokozatosan enyhítheti a háztartások és a vállalkozások finanszírozási feltételeit, bár a befektetők is figyelni fognak a forintra nehezedő nyomásra.

A keddi ülés nem rendkívüli ülés, hanem az MNB korábban bejelentett 2026-os menetrendjének része. A hivatalos döntés a Monetáris Tanács rendes politikai ülése után esedékes.

A magyarországi kamat várhatóan 5,75 százalékra csökken

A Portfolio magyar gazdasági híroldal által megkérdezett elemzők mindegyike az alapkamat 25 bázispontos csökkentését várja az MNB-től. A medián előrejelzés szerint 2026 végére az arány 5% lesz, bár az egyéni előrejelzések 3,75% és 5,5% között mozognak.

A várt lépés folytatná a júniusban elindított lazítási ciklust, amikor a jegybank 6,25%-ról 6%-ra csökkentette az alapkamatot. Varga Mihály MNB-elnök akkor jelezte, hogy júliusban és augusztusban további negyedpontos csökkentések következhetnek.

A legfrissebb inflációs adatok újabb csökkentést támasztanak alá. A magyarországi fogyasztói árak júniusban 1,7%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, míg májushoz képest nem változtak az árak – közölte a KSH.

Amint azt a Pénzcentrum a piaci várakozásokat összefoglaló összefoglalójában megjegyezte, az alacsony infláció, a viszonylag stabil forint és a magyarországi pénzügyi kockázatok javulása együttesen ad teret a jegybanknak a kamatcsökkentésre. A közel-keleti geopolitikai feszültségek kiújulása azonban arra késztetheti az MNB-t, hogy óvatosabb hangot vegyen fel a monetáris lazítás következő szakaszairól.

Mit jelenthet a döntés Magyarország gazdaságára nézve?

Az alacsonyabb magyarországi kamatláb fokozatosan csökkentheti a finanszírozási költségeket az egész gazdaságban. A kereskedelmi banki hitelkamatok nem feltétlenül esnek azonnal vagy ugyanannyival, de az alapkamat tartós csökkentése idővel olcsóbbá teheti a vállalati hiteleket, jelzáloghiteleket és egyéb hitelfelvételi formákat.

A vállalatok számára az alacsonyabb hitelfelvételi költségek támogathatják a beruházásokat, a terjeszkedést és a munkahelyteremtést. Idővel a változó kamatozású hitelekkel rendelkező háztartások is profitálhatnak, míg a leendő lakásvásárlók kedvezőbb finanszírozási feltételeket láthatnak, ha a bankok az alacsonyabb kamatot áthárítják az ügyfelekre.

A hatások nem mindenki számára lesznek teljesen pozitívak. A megtakarítók alacsonyabb hozamot kaphatnak a betétek és más alacsony kockázatú, kamathoz kötött befektetések után. Az MNB-nek arra is ügyelnie kell, hogy a kamatcsökkentések ne a kereslet túl gyors serkentésével élénkítsék fel az inflációt.

A bank keddi döntés utáni kommunikációja tehát többet számíthat, mint maga a széles körben várt 25 bázispontos lépés. A befektetők útmutatást várnak majd arra vonatkozóan, hogy augusztusban várható-e újabb csökkentés, és hogy a ciklus ősszel is folytatódhat-e.

Zárd be a napodat informáltan –iratkozz fel esti hírlevelünkre!

Gyengülhet a forint?

A kamatcsökkentések lefelé nyomást gyakorolhatnak egy valutára, mivel csökkentik az adott devizában denominált eszközök elérhető hozamát. A Portfolio és a Pénzcentrum által idézett elemzők azonban nem számítanak arra, hogy önmagában a keddi döntés okoz majd meredek forintgyengülést.

A legutóbbi 1,7 százalékos inflációhoz képest még 5,75 százalékos csökkentés után is erősen pozitív reálkamat maradna Magyarország. Az ország irányadó kamata regionális viszonylatban is viszonylag magas maradna, ami segít megőrizni a forintos befektetések vonzerejét.

Az elemzők úgy vélik, hogy a forintnak korlátozott mozgástere van a további jelentős erősödéshez, de a jelenlegi feltételek mellett plafont is látnak az esetleges gyengülésnek. Az árfolyamot valószínűleg nemcsak az MNB, hanem a nemzetközi energiaárak, a geopolitikai kockázatok, Magyarország fiskális helyzete és a befektetői bizalom is befolyásolja.

Ha lemaradt: Erősen gyengül a magyar forint – mi jön ezután?

Vitassák meg, hogyan születnek a kamatláb-döntések

A soron következő döntés egybeesik a Monetáris Tanács összetételének szélesebb körű vitájával. Bokor László közgazdász a Portfolio véleménycikkében azzal érvelt, hogy 2013 óta szinte megszűnt a látható nézeteltérés a külső tanácstagok között.

A szavazási jegyzőkönyvek elemzése alapján a jegybankelnöki pozíciót ellenző külső tagok aránya a 2013 márciusa előtti átlagos 31%-ról azt követően 4%-ra csökkent. Bokor azt javasolta, hogy a külső tagokat nyílt pályázati eljárással választják ki, és az MNB vezető közgazdászának kapjon helyet a tanácsban. Ezek a szerző reformjavaslatai, nem bejelentett kormányzati vagy jegybanki terv.

A piacok számára azonban az azonnali kérdés továbbra is a jövőbeni útMagyarországi kamatláb. Az 5,75%-os csökkentés nagyrészt be van árazva; a döntő jelzés az lesz, hogy az MNB szerint az alacsony infláció és a pénzügyi stabilitás teret enged-e további lazításnak anélkül, hogy a forintot kockára tenné.

Mint korábban megírtuk, Varga Mihály jegybankelnök határozott üzenetet küld az ország pénzügyi helyzetéről

Olvass tovább Magyarország híreit