A kenőanyagokkal foglalkozó Castrol szerette volna megtudni, mi is az a vezetési élmény, ehhez pedig brit tudósok segítségét kérte. Hétköznapi autóvezetőket láttak el különféle életjeleket és agyi aktivitást figyelő műszerekkel, majd különféle autókba ültették őket: volt terepezés Land Roverben, versenypályán száguldás McLarenben, gokartozás, pályaautózás, satöbbi.

Nem a sebességtől függ a vezetési élmény

A rögzített életjelek alapján aztán megállapították, hogy a vezetési élmény valójában több faktor együttállásánál következik be, amikor mély fókuszba kerültek. A legtöbben a McLaren Artura GT4 vezetésekor értek el ebbe az állapotba, amikor a legmagasabb agyi és testi izgalmat produkálták a kognitív elmélyülés és a fizikai kontroll során. A versenypályán száguldás során lecsökkent a pislogás frekvenciája (a megszokott 15-20/perc helyett 2,5/perc), az agy első részén megnőtt az aktivitás. Az EEG segítségével megállapították, hogy amikor az emberek maguk vezetnek, az izgalmuk fokozódik, míg utasként (profi sofőr mellett) ugyanolyan körülmények között a félelmük, például a pislogási frekvencia megnő (40/perc). A vezetési élmény egyébként nem a sebességtől függ, hiszen a viszonylag kis sebességű gokartozásnál is hasonló értékeket mértek, mint a McLaren vezetése közben, és a lassú terepezésnél is fokozódtak az életjelek.