GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 31. 2 percnyi olvasás
A hőhullámok, aszályok és erdőtüzek valódi ára nem akkor jelenik meg, amikor eloltják a lángokat vagy visszatérnek a folyók vízszintjei. A számla hónapokkal később érkezik meg a kormányokhoz, sürgősségi támogatások, helyreállítási költségek, kieső adóbevételek és elszálló élelmiszerárak formájában. A szakértők szerint ez a teher évről évre egyre nagyobb lesz.
A rekordhőmérsékletekkel, aszályokkal és erdőtüzekkel járó újabb forró nyár olyan számlát hagy maga után az európai kormányok számára, amely csak hónapokkal később jelenik meg sürgősségi segélyek, gazdálkodói kártérítések, infrastrukturális helyreállítások, elmaradt adóbevételek és élelmiszer-infláció formájában - hívta fel a figyelmet összeállításában az Euronews.
A portál cikkében rámutatott, hogy az európai hőhullám és aszály, valamint az ezek következtében kialakuló erdőtüzek valódi költsége nemcsak az azonnali kiadásokat jelenti, hanem jó részük hónapokkal később bukkan fel.
Ugyanis miután eloltották a tüzeket és újra megtelnek vízzel a folyók, a kormányzatoknak kártalanítaniuk a gazdálkodókat, újjáépíteniük az utakat és vasútvonalakat, támogatniuk az egészségügyi szolgáltatásokat, valamint elkönyvelniük azokat a bevételeket, amelyeket a gazdasági lassulás miatt soha nem szedtek be.
Ez a teher gyorsabban növekszik, mint amekkora tartalékokkal a kormányok rendelkeznek, és az idei év különösen súlyos helyzetet teremt az országok vezetése számára
- hívták fel a figyelmet a szakértők.
A Copernicus Európai Aszálymegfigyelő Központ adataiból az látszik, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság területének fele aszályos volt július végén, ennek 9 százaléka pedig a legsúlyosabb, úgynevezett „riasztási” kategóriába tartozik. Augusztusban emellett a Loire, a Pó, a Rajna és a Duna vízszintje is rekordalacsony szintet ért el. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szerint pedig augusztus elejéig több mint 505 ezer hektár égett leerdő- és bozóttüzekben. Ez meghaladja a 2025 azonos időszakában mért értéket, miközben már a tavalyi év is minden korábbinál súlyosabbnak bizonyult.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint az extrém időjárási események 1980 és 2024 között 822 milliárd euró közvetlen veszteséget okoztak az Európai Unióban. Ennek negyede pedig az utolsó négy évben keletkezett.
„Az európai gazdasági veszteségekre vonatkozó adatok trendje évente 3,4 százalékos növekedést mutat. A 2025-re vonatkozó első becslések alapján a tendencia további gyorsulására számítunk” - közölte az ügynökség a portál érdeklődésére.
Eközben a veszteségeknek csupán 10-11 százaléka van biztosítva, így végső soron a kormányok kerülnek a biztosító szerepébe.
Mindössze négy uniós tagállam – Ausztria, Franciaország, Magyarország és Olaszország – rendelkezik külön erre a célra létrehozott katasztrófaalappal. A többi ország eseti forrásátcsoportosításokra támaszkodik, amelyek viszont lassan jutnak el a károsultakhoz
- jelezte a portál.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az uniós források sem nyújtanak elegendő védőhálót. A Bruegel gazdaságkutató intézet szerint az Európai Unió 2028 és 2034 közötti katasztrófa-finanszírozása nagyjából 5 milliárd euró lesz. Ez azonban mindössze a 2021-es nyugat-európai árvizek által okozott károk 10-15 százalékának fedezésére lenne elegendő.
A kiadások ráadásul csak az egyenlet egyik oldalát jelentik. A Bruegel intézet szerint a gazdaságok még évekkel később is érzik a katasztrófák hatását és kisebbek maradnak: egy hőhullám után két évvel 1,5 százalékkal, egy aszály után négy évvel pedig 3 százalékkal lehet alacsonyabb a GDP a korábbi pályájához képest. Számításaik szerint a 2022-es aszály például önmagában 1,35 százalékponttal csökkentette az egy főre jutó uniós GDP növekedését, ami 203 milliárd eurós veszteséget jelentett.
A Triodos Bank azzal kalkulál, hogy az idei nyári extrém hőség mintegy 180 milliárd euróval vetheti vissza az uniós gazdaságokat.
A károk egy része az élelmiszereknél jelentkezik majd. Az Európai Bizottság már 5 százalékkal csökkentette az uniós olívaolaj-termelésre vonatkozó előrejelzését, amit elsősorban a görögországi termelés 18 százalékos zuhanása indokol. Spanyolország pedig arra számít, hogy gabonatermése a tavalyi 24 millió tonnáról 18,5 millió tonnára esik vissza.
Az Oxford Economics szerint a hőség és az aszály jövőre akár 1 százalékponttal is növelheti az euróövezet élelmiszer-inflációját.
Napi