A miniszter szerint a HungaroMet adatai alapján statisztikailag nem igazolható, hogy a JÉGER az aszály mértékének növekedéséhez vezetne – azt viszont vizsgálni kell, hogy a rendszer az eredeti célját, a jégkárok mérséklését milyen hatékonysággal látja el.

Szeretnénk a hitviták világából kiszabadítani a kérdéskört, szeretnénk megvizsgáltatni, hogy ez pontosan hogyan működik

— mondta Bóna Szabolcs a Telexnek.

A felülvizsgálatot gazdasági szempontok is indokolják. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendszert 2,5 milliárd forintból működtette az Agrárminisztérium támogatásával és a gazdák tagdíjaiból, a költségszerkezet átvilágítása szerint viszont 1,9 milliárdból is megvalósítható. A miniszter hozzátette: a rendszer működtetése nem az agrárkamara kompetenciája, és nem is a minisztérium feladata, hogy a finanszírozás jelentős részét előteremtse.

A tárca júliusban több vármegyében leállította a rendszert, miután egy ötezer gazdálkodót megkérdező kamarai felmérésben a válaszadók 66 százaléka ezt kérte. A minisztérium akkor is hangsúlyozta, hogy a döntés nem tudományos állásfoglaláson alapul. A meteorológusok szerint a rendelkezésre álló adatokból sem a csapadékcsökkentő hatás, sem a jégkár elleni hatékonyság nem igazolható egyértelműen.

„Félsivatagi körülményekhez közelít"

Bóna Szabolcs szerint az idei bejelentett aszálykárok már meghaladják a 2022-es szintet, és szinte valamennyi ágazatot érintik.

Az ország jelentős részén a klimatikus viszonyok a megfogalmazása szerint már a félsivatagi körülményekhez közelítenek, ezért a mezőgazdaságnak alapvető alkalmazkodásra van szüksége.

Ez a miniszter szerint sok helyen azt jelentheti, hogy a szántóföldi növénytermesztés helyett gyepgazdálkodásra, erdőtelepítésre vagy magasabb hozzáadott értékű kertészeti kultúrákra kell átállni. Jelentős problémának nevezte a talajok túlművelését is.

Az alkalmazkodást a támogatási rendszer átalakításával ösztönöznék: a következő uniós ciklusban a forrásokat jobban hozzáigazítanák a vízmegtartáshoz és a fenntarthatóbb művelési módokhoz. A miniszter szerint idén 1,8 millió köbméterrel több vizet juttattak ki a tájba, mint 2025-ben, annak ellenére, hogy a Duna és a Tisza vízhozama is jelentősen kisebb volt. Hosszabb távon a csatornahálózat vízelvezető funkcióját vízmegtartó funkcióval egészítenék ki, és átfogó vízgazdálkodási terv készül.

Az előző kormányt azzal bírálta, hogy nem készült megfelelő agrárstratégia az éghajlati alkalmazkodásra: milliárdokat költöttek a szükséges vízügyi beruházásokról szóló tanulmányokra, de kormányzati döntések nem születtek, pedig az uniós források rendelkezésre álltak.

Génszerkesztés, Gallicoop, Mezőhegyes

Az új génszerkesztési technológiákról (NGT) a miniszter azt mondta,

azok gyorsíthatják az aszálytűrőbb növények nemesítését, miközben Magyarország GMO-mentességének fenntartását továbbra is fontosnak tartja.

Szerinte az NGT szabályozása még nem lezárt, az uniós részletszabályok kialakítására két év áll rendelkezésre.

A Gallicoop beruházására megítélt 33 milliárd forintos támogatás visszavonásáról azt mondta: az uniós elvárás a tulajdonosi struktúra átláthatósága. Hozzátette, hogy az összeg jelentős a korábbi élelmiszeripari feldolgozói beruházástámogatási programhoz képest, amelyen egy cég 5 milliárd forintra pályázhatott.

A júliusban megszüntetett, kekvaként működő Jövő Nemzedék Földje Alapítványról elmondta: három olyan cég is van benne, amely önállóan is megállja a helyét és önfenntartó, Mezőhegyes pedig mintagazdaságként és oktatási központként funkcionálhat. Megjegyezte azt is, hogy a szintén kekvaként működő, az oktatási tárca alá tartozó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet várhatóan átvilágítják.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi