KülföldSzerző: index 2026. 08. 31. 10 percnyi olvasás
Orbán Anita szerint szégyen, hogy 2013 óta nem bővült az EU.
Nemcsak Magyar Péter miniszterelnök, hanem Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is meghívást kapott a Bledi Stratégiai Fórumra, a régió egyik legfontosabb politikai és gazdasági konferenciájára.
A mindenkori szlovén kormány által szervezett konferencián a magyar külügyminiszter a Geopolitical Turmoil: Central and South Eastern Europe in a World of Corridors, Security and Enlargement címre keresztelt panelbeszélgetésen (magyarul Geopolitikai zűrzavar: Közép- és Délkelet-Európa a folyosók, a biztonság és a bővítés világában) szólalt fel.
A panelbeszélgetésen a magyar külügyéren kívül Gordan Grlic Radman horvát, Tone Kajzer szlovén és Timco Mucunski észak-macedón kollégái, valamint a horvát Dubravka Suica mediterrán térségért felelős európai biztos társaságában vett részt.
A moderátor elsőként a szlovén külügyminisztert kérdezte az ország külügyi elképzeléseiről. Tone Kajzer kiemelte a horvát kollégájával való bilaterális tárgyalásait. A tárcavezető szerint a Balkán szorosan kapcsolódik Közép-Európához, az új szlovén kormány számára pedig a fő prioritás, hogy kiépítse a szomszédjaival a megfelelő kapcsolatokat.
Felvetette a kérdést, hogy Közép-Európa működhet-e úgy, mint Észak-Európa, egy egyedi szövetségként. Megjegyezte, hogy előbbi sokkal jobban kapcsolódik a balkáni országokhoz, különösen az illegális migráció és az energetikai kérdések szempontjából. Tone Kajzer szerint itt az idő, hogy megfelelő közös terveket alkossanak a régió céljainak eléréséhez. Végül hangsúlyozta, hogy Szlovénia keresztutak találkozásánál helyezkedik, kikötőiből több európai régió is elérhető, ezért különösen fontos szerepet tölt be.

Az utána következő Gordan Grlic Radman horvát külügyminiszter is elsősorban a konnektivitásról, valamint Horvátország különleges helyzetéről beszélt, ami egyszerre európai és mediterrán ország – szlovén kollégája gondolatára felcsatlakozva arról beszélt, hogy Horvátország Szlovéniával együtt egy híd a Mediterrán, a Balkán és a kontinens között.
A horvát külügyminiszter a régiót rendkívül fontosnak tartja, és kiemelte a NATO ebben játszott szerepét. Radman szerint Horvátországot a NATO többi tagállamaihoz hasonlóan Oroszország veszélyezteti, de emellett más veszélyforrások is vannak – konkrét példaként az EU szomszédságában lévő instabilitást, valamint a kibertámadásokat említette, amikkel kollégáival együtt foglalkozniuk kell.
Radman a NATO ankarai csúcsára visszautalva elmondta, hogy a tagállamok megerősítették ott a tagállamok védelmi kiadásainak a növelését, aminek tíz év alatt kell elérnie az ország éves GDP-jének öt százalékát.
Az ukrajnai háború kapcsán elmondta, hogy Horvátország a saját háborúi miatt tudja, hogyan kell egy háború után a bűnösöket bíróság elé állítani, felépíteni az államot és tiszta és fair választásokat tartani
– Radman szerint országa ebben is segíthet majd a háború után Ukrajnának.
A transzatlanti kapcsolatokat a horvát külügyminiszter felválthatatlannak ítélte, szerinte az Egyesült Államok egy fontos partnere Európának, emiatt szerinte meg kell találni a közös érdekeket, amit közös alapokra kell helyezni.
Timco Mucunski észak-macedón kollégájuk elsősorban gazdasági és katonai projektjeiről és az ahhoz kapcsolódó kihívásokról beszélt. Kiemelte, hogy az egyetlen olyan államot képviseli, amely nem uniós tagállam. Megemlítette, hogy irigy a horvát−szlovén kapcsolatra, pedig ez a két ország évtizedekkel korábban még egymás ellen harcoltak.
A tárcavezető szerint a régió országainak stratégiai együttműködésre van szüksége, hiszen mindannyian a NATO tagjai.
Az ukrajnai háború és Oroszország fenyegetése szerinte összekovácsolja ezeket az országokat, viszont Kína és az iráni helyzet is veszélyt jelent. Utalt arra is, hogy a Budapest−Belgrád vasútvonal gazdasági szempontból fontos lehet a Dél-Balkán számára is. Végül kiemelte, hogy Észak-Macedónia viszont politikai céljait még nem érte, hiába törekszik az uniós tagságra.
Orbán Anita magyar külügyminisztertől és miniszterelnök-helyettestől először azt kérdezték, Magyarország hogyan tud hozzájárulni a NATO, valamint a térség megerősítésében.
A magyar miniszterelnök-helyettes elsőként kiemelte, hogy a legfontosabb a politikai egység a NATO-ban – Orbán azt ígérte, a Tisza-kormány vezetésével Magyarország szolidáris lesz a NATO többi tagállamával és a szervezetével, és nem lesznek szivárogtatók, és olyan obstrukciót sem fognak folytatni, mint amit az előző magyar kormány Svédország, valamint Finnország NATO-csatlakozása kapcsán folytatott.
Orbán az ország NATO-hoz való hozzájárulása kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett, hogy GDP-jének évi öt százalékát védelmi kiadásra fordítsa, de emellett hadgyakorlatok helyszínéül is szolgál, és fontos szerepet töltenek be a katonai mobilitásban is.
Ugyanakkor a beszélgetésbe új szempontként behozta a társadalmi ellenállóképességet a NATO, valamint más országokkal szemben folytatott dezinformációs kampányok során.
Első kézből szereztük a tapasztalatokat. Példátlan külföldi beavatkozással, dezinformációs és félretájékoztatási kampányokkal kellett szembenéznünk a kampány során. Megtanultuk, hogyan kell ezt ellensúlyozni: átlátható nyelvezettel, tényekkel és igazságokkal
– jelentette ki a magyar külügyminiszter, aki úgy látja,
a NATO csak abban az esetben lehet erős, ha társadalmai ellenállóak a dezinformációval szemben.
Az észak–dél, valamint nyugat–kelet közötti konfliktus kapcsán elmondta, hogy 11 éve hagyta ott a diplomáciát mostani visszatérése előtt, és már akkor is erről beszéltek. Szerinte Közép-Európa szerepe azóta nőtt, és fontos, hogy a össze tudja kötni az északi és déli, valamint nyugati és keleti országokat, például az energia, az elektromos áram, vagy a közlekedés kapcsán.
Orbán szerint ugyanakkor a fizikai összeköttetések mellett fontos a digitális összeköttetés és konnektivitás is, amiben a jövőben ugyanúgy dolgozni kell.

Orbán Anita után Dubravka Suica mediterrán térségért felelős uniós biztos elsősorban a régió kihívásairól beszélt. Kiemelte, hogy a biztonság nagyon fontos, de a Bizottság több prioritással rendelkezik, amelyek közül az egyik az év végén megszülető új biztonsági megállapodás. Hangsúlyozta, hogy a térség szorosan összekapcsolódik Észak-Afrikával és a Közel-Kelettel, emiatt ezeket a régiókat nem lehet különválasztani egymástól – szerinte elég, ha a Hormuzi-szoros körüli problémára gondolunk. Irán esetében szerinte alternatív megoldásokra van szükség emiatt. Suica szerint a Földközi-tenger térségében a legfontosabb szempont a béke és a biztonság.
A panelbeszélgetésben résztvevő országok, valamint a Nyugat-Balkánra térve az uniós biztos úgy látja, hogy erősödik a partnerség a régió országai között, és az EU stratégiai partnerségre törekszik.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ma már a digitális konnektivitás kap is egyre nagyobb szerepet. Emellett ugyan nincsenek ugyanolyan elképzeléseik az északi és a déli országoknak, de az új projektekkel ezeket akarják összekapcsolni.
Kitért az orosz árnyékflottára is, amely a Baltikum és az Északi-tenger mellett a Mediterráneumban is megjelent. Végül utalt a gazdasági befektetésekre, különösen az olcsóbb energiatermelésre. Valamint új munkahelyeket is teremtenek a biztos szerint Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, ezzel a migrációt próbálják elvágni. Ez közép- és hosszú távon is különösen fontosak és gyümölcsözőek a régió számára.
A panelbeszélgetés másik fő témája, a bővítés kapcsán Tone Kajzer szlovén külügyminiszter elmondta, hogy az elmúlt 20 évben sokat változott a világ és az Európai Unió is. Teljesen más volt akkoriban a geopolitikai helyzet és még az EU gazdasága is – itt egy finom kritikát is megfogalmazott az EU-val szemben, amiért szerinte az elmúlt húsz évben túlszabályoztak iparágakat, amik szerinte emiatt eltűntek.
Kajzer szerint az elmúlt húsz évben az EU kiszolgáltattá vált a világ más szereplőinek, amit meg kellene szüntetni.
A Nyugat-Balkán kapcsán a szlovén külügyminiszter úgy látja, az EU valamennyire elengedte a Nyugat-Balkán kezét, emiatt ott megjelent egy politikai vákuum, amin szerinte az EU-nak korrigálnia kellene, és nem szabadna elengedni a régiót.
A szlovén külügyminiszter az uniós bővítést emiatt nem kizárólag egy technikai kérdésnek, hanem geopolitikai eszköznek tartja, és a Nyugat-Balkán minél hamarabbi csatlakozása mellett érvelt.
Kiemelte, hogy fontos, hogy a csatlakozáshoz szükséges alapfeltételek teljesüljenek, de szerinte ennél fontosabb, hogy a bővítés ne csak egy elméleti kérdés, hanem egy valódi gyakorlati lehetőség is legyen a tagjelölt országok számára. Emlékeztetett, hogy az EU békeprojektként indult, és szerinte a bővítés hozzájárulhat a régió békéjéhez.
Azonban azt Kajzer elismerte, hogy nehéz ebben közös nevezőre jutni, hiszen még egy négy fős családban is gyakran nehéz kompromisszumra jutni, míg az EU-ban 27 tagállamnak kellene így tennie.
Gordan Grlic Razman is úgy látja, hogy a régió számára nagyon fontos bővítés, ezért az eddig legutolsóként, 2013-ban csatlakozott Horvátország megosztja a többiekkel a tapasztalatait. Szerinte amennyiben egy tagjelölt ország készen áll és teljesítette a feltételeket, akkor örömmel várják az Európai Unióban.
Ugyanakkor a horvát külügyminiszter elmondta, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása rendkívül fontos, de számos kihívással néznek szembe a délszláv háború óta, amiket kezelni kell. Ezért megismételte, Horvátország mindenkinek segít a bővítésfolyamatban, amennyiben megfelelnek a kritériumoknak. Elmondása szerint szívesen látnák Albániát, Montenegrót és Bosznia–Hercegovinát is az EU-ban.
Utóbbi helyzetére külön kitért, hiszen annak politikai stabilitása még várat magára, emiatt először politikai bizalom kell az országban szerinte.
Végül a régió együttműködése kapcsán pozitív példaként megemlítette, hogy Magyarországot és Szlovákiát az adriai csővezetékeken keresztül látják el olajjal, amely szintén nagyon fontos a régió szempontjából.
A bővítés kapcsán a panel egyetlen tagjelölt státuszú ország külügyminisztere, az észak-macedón Timco Mucunski arról beszélt, hogy már évek óta azt hallják, hogy a bővítés ablaka nyitva, ugyanakkor gyakorlati előrelépés nem történt, hiszen senki sem csatlakozott – szerinte most nagy lehetősége van az Európai Uniónak és a bővítéspolitikájának, hogy visszanyerje hitelességét.
Mucunski szerint ha az EU komolyan gondolja, hogy geopolitikai szereplő, akkor a bővítéshez is úgy kellene hozzááálnia, és nem bürokratikusan kell gondolkodnia.
Szerinte fontos lenne, hogy amikor egy tagjelölt ország előrelépést ér el, akkor az kézzel foghatóan is átélhető legyen. Visszautalt Janez Jansa korábbi beszédére, elmondta, hogy szerinte ha van politikai akarat a bővítésre, akkor lesz cselekvés is – érve szerint pedig ha az EU valóban geopolitikai szereplő akar lenni, akkor felgyorsítaná a bővítést is.
Mucunski elmondta, hogy a mellette ülő külügyminiszterek ezt értik, és reméli, hogy más tagállamok is később így fogják majd látni.
Orbán Anita az előtte szólókhoz hasonlón szintén hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozását, és emlékeztetett, hogy Magyarország minden tagjelölt balkáni országba küldött szakértőket, akik helyben segítik ezeket az államokat a folyamatban.
Orbán szégyennek nevezte, hogy legutoljára 2013-ban csatlakozott egy ország az Európai Unióhoz,
akkor épp a szintén ebből a régióban található Horvátország vált az EU legújabb tagállamává.
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy geopolitikailag Európa veszített jelentőségéből számos kihívás miatt.
Az elhangzottakra végül Dubravka Suica mediterrán térségért felelős biztos reagált, aki egyetértve a többiekkel úgy fogalmazott, hogy a bővítés egy geopolitikai és stratégiai szükség Európának.
Kicsit bírálva saját munkahelyét, egyetértett a panel többi tagjainak azon kijelentésével, hogy ha az Európai Bizottság magát valóban geopolitikai bizottságnak tartja, akkor úgy is kellene viselkednie.
Hozzátette, természetesen fontos, hogy a tagjelölt országok a csatlakozáshoz szükséges feltételeket teljesítsék, de szerinte Európának is fokoznia kell a bővítésért tett erőfeszítéseit – és nem kizárólag az Európai Bizottságnak, hanem a tagállamoknak is.
Azzal ugyanakkor tisztában van, hogy ezt könnyebb mondani, mint teljesíteni. Elmondta, hogy 27 tagállam 27 demokráciát, 27 álláspontot jelent, ráadásul a tagállamok kormányai változhatnak, így nem biztos, hogy egy kormányváltás esetén az adott tagállam továbbra is ugyanúgy áll a bővítéshez
Ha szabad így fogalmaznom, egy lyuk lenne Európa hasában, ha a Nyugat-Balkán nem csatlakozhatna
– festette le egy érdekes képpel, hogy szerinte a régió tagjelölt országainak miért kellene csatlakoznia az Európai Unióhoz.
Gondolatmenetét végül azzal zárta, hogyha van politikai akarat, akkor minden bilateriális ügyet és konfliktust meg lehet oldani, és megismételte, hogy a bővítés egy geopolitikai szükség. Emiatt szerinte nagyobb rugalmasságra lenne szükség az Európai Uniótól, de nemcsak az általa képviselt Bizottságtól, hanem a tagállamoktól is.
(Borítókép: Orbán Anita 2026. július 31-én. Fotó: Ziga Zivulovic / MTI / EPA)