KülföldSzerző: origo 2026. 08. 31. 1 percnyi olvasás
Alekszandr Iszkandarjan, a neves örmény politológus szerint Moszkva egyik utolsó fontos befolyásgyakorlási eszköze az energia maradt, miközben Jereván egyre szorosabb kapcsolatot épít az Európai Unióval.
– Nemrég parlamenti választásokat tartottak Örményországban, amelyeket ismét Nikol Pasinján nyert meg, ráadásul meggyőző eredménnyel. Mire számíthatunk az új kormánytól? Merre tart majd az ország: az Európai Unió vagy Oroszország felé?

– A nyilatkozatok alapján Örményország tovább kívánja fejleszteni kapcsolatait az Európai Unióval. Az európai irány alapvetően pozitív dologként jelenik meg: az ország fejlesztéséről, európai modellek átvételéről és a kapcsolatok erősítéséről van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Örményország egyszerűen szakítani akar Oroszországgal. Az örmény politikai vezetés álláspontja általában az, hogy ez nem egy egyszerű választás Moszkva és Európa között. Lehetséges az Európával való kapcsolatok fejlesztése anélkül, hogy az ország minden kapcsolatát megszakítaná Oroszországgal. A probléma az, hogy a jelenlegi orosz–örmény válság továbbra is fennáll. Ha azt kérdezi tőlem, hogy holnap véget ér-e, azt mondom, nem hiszem. Ugyanakkor azt sem gondolom, hogy Oroszország teljesen megszakítaná kapcsolatait Örményországgal.
– Miért nem?
– Mert ha Oroszország teljesen megszakítaná gazdasági kapcsolatait Örményországgal, akkor lényegében végleg elveszítené az országot. Moszkva már elveszítette biztonsági monopóliumát Örményországban, politikailag is sok minden megváltozott. A gazdasági kapcsolatok jelentik az egyik utolsó jelentős összeköttetést. Ez különösen igaz az energiára. Örményország földgázának több mint 80 százaléka Oroszországból érkezik. Emellett fontos az örmény mezőgazdasági termékek orosz piaca is. Ha Oroszország ezeket a kapcsolatokat is felszámolná, akkor teljesen elveszítené Örményországot, és ezzel a Dél-Kaukázusban is jelentősen gyengülne a pozíciója.
– Moszkva azonban egyre keményebb hangot üt meg Örményországgal szemben. Oroszország számára problémát jelent, hogy Jereván közeledik Európához?
– Igen, természetesen. Oroszország számára a posztszovjet térség továbbra is kiemelt érdekszféra. Oroszul ezt gyakran „közel-külföldnek” nevezik. Moszkva rendkívül érzékenyen reagál arra, ha az Európai Unió, a Nyugat vagy általában véve európai intézmények megpróbálják növelni befolyásukat ebben a térségben. Ezt látjuk Ukrajnában, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban is. Az orosz gondolkodás lényege nagyjából az, hogy: velünk kell lennetek, nem velük. Örményország válasza viszont az, hogy ez nem feltétlenül egy dichotómia. Fejleszthetjük kapcsolatainkat Európával, átvehetünk európai modelleket, de ez nem jelenti azt, hogy minden kapcsolatot meg akarunk szakítani Oroszországgal.