blikk Bulvár

Dadusok, iskolai segítők, portások sztrájkjával indulhat a tanév

Szerző: blikk 2026. 08. 31. 10 percnyi olvasás


Dadusok, iskolai segítők, portások sztrájkjával indulhat a tanév

Figyelmeztető sztrájkkal és munkabeszüntetéssel indulhat az idei tanév az iskolákban, ha a kormányzat nem ad azonnali garanciát a nem pedagógus munkatársak bérrendezésére. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyértelmű és azonnali válaszokat vár a döntéshozóktól, a halogató bejelentések miatt pedig már a sztrájkhajlandóság felmérését készítik elő az érintett dolgozók körében.


  • Közel 50 ezer érintett dolgozó bizonytalan helyzetben van, bérük jelentősen elmarad a pedagógusokétól
  • A szakszervezet aggódik, hogy a technikai munkakörök dolgozói kimaradhatnak a fejlesztésből
  • Lannert Judit oktatási miniszter csak bizonytalan időpontban ígért béremelést a nevelést-oktatást segítőknek
  • A PDSZ azonnali garanciát vár a nem pedagógus munkatársak bérének rendezésére, ellenkező esetben sztrájkot szerveznek

Lannert Judit oktatási miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban tartott országos tanévnyitón úgy fogalmazott: „Hamarosan bejelentjük a nevelést-oktatást közvetlenül segítők béremelését, köszönjük, hogy eddig türelemmel vártak”.

A szakszervezet képviselője, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta: ez a nem egyértelmű megfogalmazás nem oszlatta el a kétségeket, sőt, komoly aggodalmakat váltott ki az ágazatban.

– A nagykanizsai tanévnyitón annyi hangzott el tőle, hogy örömmel jelenti be a bejelentést, amely a nevelést-oktatást közvetlenül segítők fizetésemeléséről szól majd – idézte fel a helyzetet Nagy Erzsébet.

Nagy Erzsébet / Fotó:Zsolnai Péter

Nagy Erzsébet, a PDSZ vezetője / Fotó:Zsolnai Péter

Nagy Erzsébet hozzátette, hogy megkereste a minisztert a részletek tisztázása érdekében, ám egyelőre nem érkezett konkrét tájékoztatás arról, hogy pontosan mikor és milyen mértékű emelés várható.

A PDSZ vezetősége attól tart, hogy ha a tárca kizárólag a nevelést-oktatást közvetlenül segítőkre (NOKS) fókuszál, a technikai és egyéb munkakörökben dolgozók teljesen kimaradnak a bérfejlesztésből.

– Mi nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, hanem az egyéb, tehát a technikai munkakörökben dolgozóknak is kértük a béremelést. Reméljük, hogy ez csak egy nyelvbotlás volt, és nem azt jelenti, hogy azt a réteget, akik a legkevesebbet keresnek, ki akarná hagyni. Ezt szeretnénk tisztázni a miniszterrel, így a napokban elküldjük a hivatalos megkeresésünket – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.

Több, mint 60 ezer dolgozó bizonytalansága és az óriási bérfeszültség

A közoktatási intézmények működtetéséhez nélkülözhetetlen dolgozói kör bizonytalanságban él. A nevelést-oktatást közvetlenül segítők (iskolatitkárok, óvodatitkárok, pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, iskolai könyvtárosok – mintegy 37,5 ezer fő) mellett a karbantartók, portások, takarítók, gazdasági és ügyviteli dolgozók (további 26 ezer fő) fizetése is sürgős rendezésre szorul.

Ez is érdekelheti
Sztrájk fenyegeti a tanévkezdést, nyílt levelet írtak az oktatási miniszternek
Sztrájk fenyegeti a tanévkezdést, nyílt levelet írtak az oktatási miniszternek

Sztrájk fenyegeti a tanévkezdést az iskolákban, amennyiben a kormány nem rendezi a nevelést és oktatást segítő (NOKS) dolgozók bérét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nyílt levélben fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, azonnali garanciát követelve a fizetések rendezésére, ellenkező esetben megkezdik a munkabeszüntetés szervezését.

– A pedagógusok bérrendezése lényegében megoldott, hiszen az egy uniós megállapodás keretén belül kötelező 2030-ig. A többi munkakör esetében azonban, akikre ez nem vonatkozik, külön emelést kellene végrehajtani. A dolgozók azt mondják, így nem szeretnék már elkezdeni a tanévet – tette hozzá Nagy Erzsébet.

A szakszervezeti adatok szerint a nevelést-oktatást segítők fizetése az adókedvezményekkel együtt is mindössze nettó 250–300 ezer forint között mozog. A nem szakmunkás végzettségűek csak minimálbért, míg a NOKS-osok a garantált bérminimumot kapják, amit kötelezően mindössze 7–10 százalékkal fejelnek meg. Egy 22 éve a pályán lévő pécsi dadus alapbére például 2008 óta szinte egyáltalán nem nőtt, s a jelenlegi fizetése csupán a garantált bérminimum 107 százaléka, ami idén kevesebb mint nettó 270 ezer forintot jelent.

Ez a helyzet óriási bérfeszültséget szül az intézményeken belül.

– Van olyan óvodatitkár, akinek van pedagógusvégzettsége, az kapja a pedagógusbért, míg mondjuk a másiknak van egy művelődésszervező szakja, ő meg garantált bérminimum plusz 10 százalékot kap. Pedig mind a kettőjüknek felsőfokú végzettsége van. –hangsúlyozta Nagy Erzsébet.

A munkaerőhiány mértékét ráadásul a hivatalos statisztikák sem mutatják pontosan, mivel az intézményeknek nem kötelező meghirdetniük a megüresedett álláshelyeket.

– Maruzsa Zoltán, korábbi köznevelésért felelős államtitkár korábban azzal az indokkal utasította el a kéréseinket, hogy a szektorban nincs érdemi munkaerőhiány, így a bérfejlesztést sem tartotta szükségesnek – emlékeztetett Nagy Erzsébet. Sok helyen csak kreatív megoldásokkal tud működni a rendszer: a rendszergazdai feladatokat például sokszor olyan informatikus apukák vállalják el szívességből, akiknek a gyermeke az adott iskolába jár.

Mekkora emelést követelnek?

Bár a Tisza Párt programjában 25 százalékos béremelési ígéret szerepel a nem pedagógus dolgozóknak, a PDSZ számításai szerint ennél nagyobb mértékű felzárkóztatásra lenne szükség a garantált bérminimum és a pedagógusbérek emelkedése miatt kinyílt olló miatt.

– Mi 40 százalékot írtunk, mert kimutattuk, hogy a pedagógus béremelés és a garantált bérminimum emelése között ez a különbség. Azt kértük, hogy ha a teljes követelést nem is tudják teljesíteni, legalább a 25 százalékot teljesítsék. Azt is kértük, hogy a felsőfokú végzettségű dolgozók fizetése érje el legalább a kezdő, minősített tanárok illetményalapját – részletezte a szakszervezet álláspontját Nagy Erzsébet.

Összefogás és sztrájkszervezés: mi várható?

A PDSZ jelezte, hogy a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) továbbra is partnerük a közös fellépésben. Bár a diákoktól most nem várható szervezett kiállás – hiszen a korábbi akciók szervezői már kirepültek a közoktatásból –, a Szülői Hang és az ADOM Diákmozgalom támogatására számítanak.

A szakszervezet hivatalos levelet küld a minisztériumnak, hogy pontos részleteket tudjon meg a bejelentés időpontjáról és mértékéről. Amennyiben az érdemi válasz elmarad, vagy a kormányzati elképzelés elfogadhatatlan a dolgozók számára, a szakszervezet megkezdi a sztrájk előkészítését.

– Mérjük a sztrájkhajlandóságot, mert mi sztrájkolni nem tudunk, csak sztrájkot szervezni. Ha a részvételi szándék eléri az 50 százalékot az érintett körben, elindítjuk a hivatalos tárgyalásokat. Ha egy héten belül nincs megállapodás, legfeljebb kétórás figyelmeztető sztrájkkal indítunk – zárta gondolatait Nagy Erzsébet, hozzátéve: bízik benne, hogy a miniszter lépni fog, hiszen senkinek sem érdeke, hogy munkabeszüntetéssel kezdődjön a tanév.

Az ügyben kérdéseket küldtünk az Oktatási Minisztérium Sajtóosztályának. A tárcától egyebek mellett azt kérdeztük, hogy pontosan mikor várható a béremelés bejelentése és annak hatálybalépése, kiterjed-e a bérfejlesztés a technikai és egyéb dolgozókra is, mekkora forrást biztosít erre a költségvetés, valamint miként értékelik a PDSZ által kilátásba helyezett sztrájkhelyzetet. Amint válaszolnak megkeresésünkre, cikkünket frissítjük.

Így tiltakoztak az elmúlt években az oktatási dolgozók

  • 2022. január–március: A szakszervezetek kétórás figyelmeztető sztrájkjával indult az év, majd március közepétől határozatlan idejű sztrájk kezdődött. Mivel a kormány rendeletben korlátozta a sztrájkjogot („még elégséges szolgáltatások”), a pedagógusok tömeges polgári engedetlenségi akciókba kezdtek.
  • 2022. ősz: Rendszeres idősávos sztrájkokat, diák-szülő élőláncokat és tízezres tüntetéseket tartottak. Szeptemberben és novemberben több fővárosi gimnáziumból bocsátottak el tanárokat a polgári engedetlenség miatt.
  • 2023. tavasz–nyár: A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyról szóló „státusztörvény” tervezete ellen egymást követték az országos sztrájknapok, diákdemonstrációk és hídfoglalások.
  • 2023. november: A bérfeszültségek miatt a szakképzésben dolgozók is figyelmeztető sztrájkot tartottak.
ad

További tartalom Önnek