A kormány közlése szerint a kekvák megszüntetésével egy átláthatatlan rendszer ér véget, egyúttal elhárul egy akadály az uniós források hazahozatala elől is.

A kekva-rendszert az előző kormány építette ki: jelentős állami vagyont és az arról szóló döntéseket emelte ki a közvetlen állami ellenőrzés alól, és helyezte alapítványi kuratóriumok kezébe. A konstrukció hosszú távú önállóságot biztosított ezeknek a szervezeteknek, miközben hatalmas közvagyonnal gazdálkodhattak – áll a tájékoztatásban.

Mi van a vagyontömegben? A közlés szerint a 1284 milliárd forintból 

• több mint 845 milliárd forintot vállalati részesedések,
• közel 162 milliárdot pénzeszközök,
• 89 milliárdot értékpapírok,
• csaknem 88 milliárdot pedig ingatlanok tesznek ki.

A legnagyobb vagyont a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kezelte, közel 575 milliárd forint könyv szerinti értékben.

A Mol-Új Európa Alapítvány vagyona meghaladja a 262 milliárd, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványé pedig megközelíti a 108 milliárd forintot. A kormány szerint ez a három alapítvány kezelte az érintett vagyon közel háromnegyedét.

A most megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője is helyet kapott: az MCC kuratóriumát Orbán Balázs, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványét Áder János, a Magyar Kultúráért Alapítványét pedig Demeter Szilárd vezette.

A Mol-részvények nem az államhoz kerülnek vissza

Fontos kiegészítés, hogy a második legnagyobb tétel, a Mol-Új Európa Alapítvány vagyona nem teljes egészében az államhoz került. A Mol és az állam egyenrangú alapítóként hozták létre az alapítványt, így annak vagyonát egyenlő arányban osztották fel. A tőzsdei közlemények szerint a MÚEA éppen augusztus 31-én ruházott át 42 977 996 darab „A" sorozatú Mol-törzsrészvényt a Mol-ra és leányvállalatára, a Mol Investment Kft.-re – ez nagyjából 5,25 százalékos csomag, amellyel az olajtársaság sajátrészvény-állománya nő. A Mol korábban azt is jelezte, hogy

a 2026-os osztalékfizetést az állammal kötött vagyonmegállapodás után hajtja végre.

A kormány közlése szerint a változás nem veszélyezteti a valódi közfeladatokat: a szükséges programok és szolgáltatások tovább működnek, miközben megszüntethetők a párhuzamosságok és az indokolatlan szervezeti struktúrák.

A kekva-rendszer lebontása a nyár óta zajlik. Az MCC Alapítvány megszüntetéséről júliusban döntött a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a múlt héten pedig arról számoltak be, hogy a Zalazone és az Élvonal alapítvány megszüntetésével több mint 110 milliárd forintnyi vagyon került vissza az államhoz.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Katona Tibor