Annak kapcsán, hogy a Huawei és a Thryve új európai egészségügyi platformot jelentett be, amelynek akár magyarok is a részesei lehetnek, kerekasztal-beszélgetést tartottak az okosórák által begyűjtött egészségügyi információk hasznosságáról. Öt szakértő beszélgetett a müncheni eseményen, ahová Magyarországról egyedüli médiumként az Origo kapott meghívást. A Huawei és a Thryve szakembere mellett három neves professzor is részt vett a beszélgetésen, a közös üzenet pedig meglepően egyértelmű volt: az okosórák legnagyobb előnye nem feltétlenül az újabb és újabb mérőszámokban rejlik, hanem abban, hogy hosszú időn keresztül, természetes élethelyzetekben követhetik az ember állapotának változását.

Linda Soikkeli, a Huawei szakértője: a pontossághoz nem elég a jó szenzor

A Huawei helsinki Egészség- és Sportlaboratóriumának vezető klinikai kutatási szakértője szerint a csukló különösen nehéz mérési helyszín: a mozgás, a bőr sajátosságai, a hőmérséklet és más tényezők folyamatosan zavarják a jelet. 

Vérnyomásnál még az is számít, hogy a felhasználó fekszik, ül vagy áll, illetve hogy a kar és a csukló a szív magasságában van-e. Soikkeli arról is beszélt, hogy George Stergiou magasvérnyomás-specialista szakmai visszajelzése nyomán a Huawei egyik helsinki klinikai vizsgálatában elsősorban a szisztolés vérnyomásra összpontosítottak, mivel ezt tartották klinikai szempontból relevánsabb elsődleges vizsgálati mutatónak. 

Érdekes közjáték volt a beszélgetés során, amikor Soikkeli vérnyomásmérős Huawei-órája a 24 órás vérnyomásmérés protokollja szerint jelzett, hogy ideje mérni, a szakember pedig nem zavartatta magát, és felvette az ilyenkor szokásos karpozíciót. Azt nem tudtam 100 százalékosan megállapítani, hogy a Huawei Watch D2-t vagy ennek az idén érkező utódját viselte-e, de ha tippelnem kellene, az utóbbit, a Huawei Watch D3-at, amelyről a vállalat YouTube-odalán már kint van egy rövid beharangozó.