GazdaságSzerző: hold 2026. 08. 31. 6 percnyi olvasás
Költségvetési hiány, forintpálya, eurócsatlakozás és a többi…mindez egy rég látott vendégtől a Kossuth Rádión. Mindig öröm egy kollégát hallgatni reggel az állami rádióban. Kár, hogy…
Költségvetési hiány, forintpálya, eurócsatlakozás és a többi…mindez egy rég látott vendégtől a Kossuth Rádión.
Mindig öröm egy kollégát hallgatni reggel az állami rádióban. Kár, hogy rég volt hasonló. Zsiday Viktort az ország pénzügyek iránt érdeklődő része egy emberként ismeri el – de a mindannyiunk pénzéből finanszírozott állami média előző rezsimjénél nem feküdt túl jól. Akkoriban (ah, még öt hónap sem telt el) jellemző sorsa volt ez a valóságról beszélő, valódi szakértelemmel bíró szereplőnek.
Ráadásul nem is egyszeri az interjú, kéthetente beszélgetnek Viktorral a rádióban – azaz a közmédiában valódi gazdaságszakmai tartalmat közvetít majd. A költségvetési hiányról szóló első részt hallgasd meg itt (1:12-től), a HOLDBLOG-on ugyanis csak az interjú rövidített változatát közöljük. Ennek oka, hogy a blogunkon a gazdaságunk valódi állapotával szoktunk foglalkozni, a Kossuth Rádió állandó hallgatói viszont jó ideig nem hallhattak semmilyen valódi fontos infót arról, mi is vesz minket körbe. Szóval Viktor is az elejéről kezdte a mondókáját.
Kossuth Rádió: Költségvetési átvilágítás után a kormány 7,5 százalékban határozta meg az idei hiányt. Úgy számoltak, hogy ez eredetileg, a májusban hivatalba lépett új kormány intézkedései nélkül elérte volna a 8,3 százalékot. Ez a 7,5 százalék arányaiban, illetve a megszokotthoz képest nagyon sok, sok, vagy éppen rendben van?
Zsiday Viktor: Nagyon sok. Az Európai Unió szabályai szerint a költségvetés hiánya egyik országban sem lehet több a saját nemzeti össztermékének 3 százalékánál. Magyarország nagyjából 2020 óta minden évben jóval nagyobb hiányt hozott össze. Van egy másik szabály is, amely szerint az államadósság ne legyen több a GDP 60 százalékánál. Ezt a legtöbb európai ország nem tudja teljesíteni, tehát ennél jóval magasabbak az államadósságok, és gyakran nagyobbak a hiányok is.
Az idei évben jellemzően a legtöbb európai ország azért már a 3 százalékos költségvetési hiány alatt lesz. Tehát ez a 7,5 százalék nagyon sok.
Meg tudjuk magyarázni, hogy az európai uniós előíráshoz képest hogyan lehet nekünk ekkora hiányunk?
Nagyjából 2016–2017-ig elég fegyelmezett költségvetési politikát folytatott Magyarország, aztán 2020-ban bejött a Covid. Abban az évben szinte minden európai ország – és a következő évben is sok ország – jóval többet költött, mint amit ez a 3 százalékos határ megengedett volna. Valahogy támogatni kellett a gazdaságot, majd a válság után helyre kellett állítani, hogy ismét talpra álljon.
Hallgasd meg, mit gondolunk a magyar gazdaságról és a befektetések világáról! Szeptember 9-én a HOLD szakértői beszélgetnek a hazai költségvetésről és a forint sorsáról, valamint az energiaválság és az AI-őrület befektetői kérdéseiről.
2026. szeptember 9, 15:30
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, regisztrálni itt tudsz.
A legtöbb ország utána, 2022–2025 között visszatért a 3 százalék körüli hiányhoz, vagy legalábbis megpróbált visszatérni ehhez az alapvető költségvetési hiányszinthez. Magyarországnak ez nem sikerült, több okból sem.
Egyrészt meg kellett nyerni a 2022-es választást, majd meg kellett nyerni a 2026-os választást. Minden országban jellemző, Magyarországon pedig különösen, hogy a választások évében nagyon sokat költ a kormány, hogy megszerezze a választók jóindulatát.
De ezt engedi az Unió?
Elméletileg nem. Amikor egy ország 3 százalékos hiány fölé megy, akkor vannak különböző eljárások, amelyekkel megpróbálják visszaterelni ez alá. Magyarország esetében ez nem sikerült. Egyébként is gyenge volt a magyar gazdasági növekedés is, ami miatt nem volt elég bevétel. Össze voltunk veszve az Unióval, emiatt nem kaptuk meg az európai uniós forrásokat, ami még tovább csökkentette a gazdasági növekedést. Gyakorlatilag 2020 óta folyamatosan 4-5-6-7 százalékos költségvetési hiányban vagyunk.
Miért van az, hogy a mostani 7,5 százalékot engedi az Európai Unió, de 2010-ben az Orbán-kormánynak nem engedte?
Nem engedi. Az Európai Uniónak különböző eljárásai vannak arra az esetre, ha egy ország túllépi a 3 százalékos hiányt. Amennyiben egy ország gazdasági növekedése rajta kívül álló okok miatt nem megfelelő, akkor nyilván időlegesen felmentést adhat. Nézhetünk erre úgy, mint valamilyen külső tényezőre, hogy az Európai Unió ezt vagy azt akarja tőlünk, de valójában minden országnak az az érdeke, hogy ne legyen túl nagy a költségvetési hiánya. Mert előbb-utóbb, ahogy mondtam, az adósság felhalmozódása nagyon nagy krízishez fog vezetni.
Nyilván amikor egy országnak nagyon nagy a költségvetési hiánya és az adóssága, akkor az Európai Unió nem azt kéri, hogy a következő évben azonnal vigye le a hiányt 3 százalékra. Ez nem nagyon lehetséges, óriási terheket jelentene. Ehelyett azt mondja: jövőre csökkentsétek egy kicsit, aztán megint egy kicsit, és szép lassan próbáljátok elérni ezt a célt.
Én azt látom, hogy most is ez lesz. Szerintem 2029–2030-ra kell elérnünk a 3 százalékos költségvetési hiányt.
Ha ilyen lassú ez a folyamat, akkor mikorra számíthatunk egyáltalán az euró bevezetésére?
Én azt gondolom, hogy 2030–2031-ben reális, hogy Magyarországon euró legyen. Nagy kérdés persze, hogy egyáltalán jó-e nekünk az euró. Vannak az eurónak előnyei és hátrányai is. Én azt gondolom, hogy jelenleg az euró bevezetésének előnyei nagyobbak Magyarországon, mint a hátrányai.
Mik ezek az előnyök? És akkor soroljunk fel néhány hátrányt is.
A legfontosabb ok, amiért most Magyarországnak szerintem be kell vezetnie az eurót, az az, hogy úgy látszott több évig, hogy Magyarország kifelé sodródik ebből az európai projektből. Ennek az ellenkezője lenne, ha jobban visszaintegrálódnánk, jobban Európa részévé válnánk. Ez egy jelzés lenne arra, hogy mi az európai közösség tagjai vagyunk.
Van pénzügyi előnye is.Magyarország az államadósságára 6-7 százalékos kamatot fizetett még mondjuk fél vagy egy évvel ezelőtt is. Európában az államadósságra, mivel alacsonyabbak a kamatok, olyan 2-3 százalékos kamatot fizetnek.
Ez azt jelenti, hogy ha Magyarországon euró lesz és nem forint, akkor az államadósságra fizetett kamatok összege akár a felére is csökkenhet. Itt több ezer milliárd forintról beszélünk, tehát jelentős tételekről. Ha ez megtakarításként jelentkezik, és ennyivel kevesebbet kell kamatra kifizetnünk, akkor ennyivel többet tudunk egyéb dolgokra, bármilyen célra, például nyugdíjra, oktatásra vagy egészségügyre költeni.
Tehát ennek van egy nagyon jelentős pénzügyi előnye, illetve van egy hitelesség-visszaszerzési hatása. Szerintem ez a két legnagyobb előnye.
De ez nem lassítja a felzárkózást, a növekedést? Az euró bevezetése után általában a növekedés is alacsonyabb.
Nem, én azt látom, hogy itt nincs ilyen jellegű összefüggés. Azokban az országokban, ahol bevezették az eurót, nem köthető az euró bevezetéséhez a növekedés gyorsulása vagy lassulása. Hanem azok az országok, ahol euró van, jellemzően fejlettebb országok, és ott valóban lassabb a növekedés. Az elmúlt 15-20 évben a növekedés motorja Európában a kelet-közép-európai régió volt, de nem azért, mert volt eurójuk vagy nem volt eurójuk, hanem azért, mert itt volt egy jól képzett és viszonylag olcsó munkaerő, ahová be tudott áramlani az európai gyártókapacitás és szolgáltatókapacitás.
Olyan országokban is jelentős növekedés volt az elmúlt 15-20 évben, ahol hamarabb bevezették az eurót, mint nálunk. A balti országokban például elég jelentős növekedés volt annak ellenére, hogy bevezették az eurót. Tehát nem látom, hogy összefüggne ez a kettő.
Mit veszítünk, ha eurónk lesz?
Ha van saját devizánk, az úgy működik – vagy úgy működhet, ha jól használjuk –, mint az autóban a lengéscsillapító. Ha jön egy válság, akkor a válság hatásait tompítani tudjuk vele. Ideiglenesen le tudjuk vinni a kamatszintet, le tudjuk gyengíteni a devizát, amitől az exportőreink jobban tudnak exportálni, aztán viszont vissza kell erősíteni a devizánkat.
Magyarországon az a baj, hogy ezzel a lengéscsillapítóval, a saját devizával nem jól éltünk, hanem inkább visszaéltünk vele.
Folyamatosan élt az Orbán-kormány ezzel, ugye? Folyamatosan azt kommunikálták, hogy az euró bevezetését nem tartják időszerűnek, és a forinttal dolgoztak.
Igen. Ha megnézzük, hogy húsz éve hol volt a forint az euróhoz képest, akkor 250 forint körül volt egy euró, egy éve pedig 400 körül. Tehát Magyarország folyamatosan leértékelte a devizáját. Nemcsak ideiglenesen élt vele a válságok idején, nemcsak ideiglenesen használta a gazdaság erősítésére. Emiatt kialakult egy magas infláció, kialakultak magas kamatok, és emiatt alakult ki az is, hogy nagyon sokat fizetünk például az államadósságra. De nemcsak az állam: amikor bemegyünk a bankba és hitelt akarunk felvenni, annak is magas a kamata, és a vállalkozások is magas kamatokat fizetnek.
Lengyelországban vagy Csehországban húsz év alatt a devizájuk árfolyama jellemzően, átlagosan nem lett sokkal erősebb vagy gyengébb annál, mint ahol korábban volt. Ők jól éltek ezzel a lengéscsillapító eszközzel, jól át tudtak menni vele a válságokon.
Magyarországon én azt gondolom, hogy inkább visszaéltünk a saját devizából adódó lehetőségekkel. Emiatt kerültünk abba a helyzetbe, hogy most már valószínűleg jobban járunk, ha bevezetjük az eurót, és vállaljuk azt a hátrányt, hogy nem lesz saját, külön eszközünk a válságok kezelésére, nem lesz önálló jegybanki döntési lehetőségünk.
Ön mihez nyúlna a mai politikai helyzetben, ha a költségvetésről, pénzügyekről van szó?
A legfontosabb szerintem, amit mindenképpen meg kell csinálni – és a kormány megcsinálja –, hogy behozzuk az európai uniós pénzeket, és azokat helyesen költsük el.
Az óriási kérdés – és erre nem tudom megmondani a választ, ez a kormány nehézsége –, hogy le lehet-e úgy csökkenteni a költségvetés hiányát, hogy a korábbi időszakok pazarlásait, nemtelen beruházásait, esetleges korrupcióját visszafogják, és így anélkül csökkentsék a költségvetési hiányt, hogy adókat kellene emelni vagy a lakosságot érintő hátrányos intézkedéseket kellene hozni.
Ezek nem egyszerű intézkedések? Tehát ebből nem lesz sokkal több?
Nem feltétlenül egyszerű intézkedések, mert ha folyamatosan olyan kiadásaink voltak, amelyek mondjuk túlárazottak voltak, akkor ezek állandóan beépülnek a gazdaságba.
A másik nagy trükk az szokott lenni, hogy a korábbinál magasabb növekedést érünk el. Az elmúlt években nem nagyon volt gazdasági növekedés Magyarországon. Ha magasabb gazdasági növekedést tudunk elérni, akkor több lesz az adóbevétel, és magától valamelyest helyreáll a költségvetés. Tehát valahogy fel kell pörgetni a gazdasági növekedést, nyilván a befektetői bizalom visszaszerzésén keresztül, és meg kell próbálni a korábbi időszakok esetleges túlárazásait, korrupcióját csökkenteni. Ezekkel kellene úgy egyensúlyozni a költségvetést, hogy – ha szerencsénk van, és ez jól megy – ne kelljen a lakosságot érintő negatív intézkedéseket végrehajtani.
Nem biztos, hogy ez sikerülni fog. Majd meglátjuk, mekkora tartalék van ebben a rendszerben, ezt nem tudom előre megmondani.
Zsiday Viktor több írását és szemléjét itt böngészheted a HOLDBLOG-on.
Napi