GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 31. 2 percnyi olvasás
Az Egyesült Államok katonai eszközökkel nem tudta térdre kényszeríteni Iránt, ezért Washington most példátlan pénzügyi offenzívával próbálkozik.
Kína lehet az iráni háború egyik legnagyobb stratégiai nyertese, miközben Washington minden eddiginél keményebb pénzügyi támadást indítana Teherán ellen. A kínai vezetés ugyanis már jelezte, hogy minden szükséges intézkedést megtesz, ha az Egyesült Államok az iráni kapcsolatai miatt szankciókkal sújtja.
Az iráni háború új szakaszba lépett: Washington már nemcsak katonai eszközökkel, hanem a globális pénzügyi rendszer erejével is megpróbálja térdre kényszeríteni Teheránt. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter „gazdasági D-napról” beszélt, és minden korábbinál nagyobb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba. A cél a másodlagos szankciók kiterjesztése lenne azokra is, akik Iránnal pénzmosásban, digitális eszközökben, technológiában, aranyban, légi közlekedésben vagy hajózásban üzletelnek.
A terv azonban komoly akadályba ütközik: Kínába.
Peking ugyanis Irán legnagyobb kereskedelmi partnere, és az iráni olajexport mintegy 90 százalékát is Kína vásárolja fel. Emellett Kína korábban 400 ezermilliárd dolláros iráni befektetési vállalásról is megállapodott. Washington eddig ugyan célba vett kisebb hongkongi szereplőket, a nagy kínai bankokat azonban nem szankcionálta.
Ennek stratégiai oka lehet. Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping tervezett csúcstalálkozója előtt Washington aligha akar újabb frontot nyitni Pekinggel. Kína ugyanis már figyelmeztetett: ha az Egyesült Államok az iráni kapcsolatai miatt büntetőintézkedéseket vezet be vele szemben, „minden szükséges intézkedést” megtesz.
Ez pedig könnyen gazdasági ellenlépésekhez vezethet. Kína ugyanis az amerikai pénzügyi fölénnyel szemben saját stratégiai fegyvereit vetheti be, például a ritkaföldfémek exportjának korlátozását. Ezek nélkülözhetetlenek számos amerikai iparág számára.
Veszélyes fordulatot vett az iráni háború, most Kína fenyeget megtorlással
Peking megtorlással fenyegeti Washingtont, ha az Egyesült Államok jelentősen kiterjeszti az Iránnal szembeni intézkedéseit kínai vállalatokra. A szankciók eszkalációja különösen kényes időpontban robbanthatná fel az amerikai-kínai kapcsolatokat: Donald Trump és Hszi Csin-ping tervezett találkozója előtt ugyanis mindkét félnek érdeke lenne fenntartani a törékeny fegyverszünetet a kereskedelmi háborúban.
A háttérben ráadásul egy még nagyobb kérdés húzódik: a dollár jövője. Az amerikai valuta továbbra is a globális pénzügyek meghatározó eszköze, a devizakereskedelem mintegy 89 százalékában jelen van. Ugyanakkor az amerikai szankciós politika egyre több országot ösztönözhet arra, hogy alternatív fizetési rendszereket és a kínai jüant használja.
Gillian Tett, a Financial Times elemzője szerint éppen ez lehet Kína hosszú távú előnye. Miközben Washington Iránt próbálja elszigetelni, Peking egy olyan világrend felé terelheti a kereskedelmet, amelyben kisebb a dollár szerepe.
A kínai állami televízió néhány hónapja egy beszédes animációval mutatta be saját értelmezését: az őrjöngő „fehér sas”, vagyis Amerika megtámadja a kisebb „macskákat”, Iránt, miközben a háttérben a bölcs „tevék”, Kína képviselői figyelik az eseményeket.
A kép akár propaganda is lehet, de egyre inkább stratégiai forgatókönyvnek tűnik.
Az iráni háború így nemcsak azt mutathatja meg, meddig ér Amerika katonai ereje, hanem azt is, hogy meddig használható fegyverként a dollár. Ha Washington túl messzire megy, könnyen éppen azt a Kínát erősítheti, amelynek globális gazdasági fölényét megpróbálja feltartóztatni.
Kiszivárgott a titkos fegyverüzlet: Kína heteken belül felfegyverezheti Iránt – ez alapjaiban változtathatja meg a háborút
Teherán rövid időn belül több száz kínai légvédelmi rakétarendszerhez juthat, amelyekkel az alacsonyan repülő harci gépek és drónok ellen erősítheti meg a védelmét. A hatvan-hetvenmillió dolláros fegyverüzlet új szintre emelheti Irán és Peking katonai együttműködését.
Napi