Nemrég arról szóltak a nemzetközi és a magyar sajtó hírei, hogy állítólag súlyos problémák merültek fel az Egyiptomban El-Dabaa Atomerőmű építésével kapcsolatban, ami azért érdekes, mert ugyanilyen VVER-1200 típusú reaktorok épülnek Pakson is. A befolyásos európai lap, a Politico cikkére hivatkozva olyan értelmezések jelentek meg, amelyek nemcsak az egyiptomi beruházást, hanem közvetve a Roszatomot és a Paks II. Atomerőmű projektjét is megpróbálták rossz színben feltüntetni lényegében azzal, hogy veszélyes, rosszul kivitelezett technológia érkezne Magyarországra – idézte fel Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő, egyben meg is válaszolta, mennyi az igazságtartalma ezeknek a híresztelések.

Az egyik ilyen fontos részlet, hogy Egyiptom további két ugyanilyen reaktort építtetne, ha pedig egy épülő atomerőmű súlyos műszaki vagy minőségbiztosítási problémákkal küzd, akkor aligha az lenne az ország következő lépése, hogy ugyanazzal a technológiával és kivitelezővel további blokkok építését fontolgatja.

A történet másik fontos eleme, hogy az egyiptomi nukleáris hatóságok határozottan cáfolták a Politico cikkében megjelent állításokat.

Emlékeztetőül érdemes felidézni: egy június 4-én kelt, az orosz állami tulajdonban lévő Roszatom egyik vezetőjének címzett levélben az egyiptomi atomerőmű-hatóság több reaktorblokkot érintő „betonhibákról” és az „atombiztonsági kultúra” megsértéséről számol be. Mindez az El Dabaa-i atomerőmű építése kapcsán merült fel. A levél emellett a projekt egyik vezetőjének „szándékos gondatlanságára” is utal. Ezen kívül a levél megemlít egy balesetet is, amely következtében egy munkás „súlyos nyílt törést” szenvedett, majd nem egy „felszerelt mentőautóban”, hanem egy magánjárműben szállították a kórházba. Tehát az állítás szerint mind a kivitelezés minősége mind pedig a munkakörülmények kifogásolhatóak. Majd ezt állították párhuzamba Pakssal. A Roszatom reagált a levélre, tartalmát tételesen cáfolta.

A biztonság mindenekelőtt

Egy dologban azonban biztosan összeköthető a két projekt és ezért vont párhuzamot a szakértő a cikk sugallata mellett: mindkettő beruházás az adott ország nukleáris hatóságának szigorú felügyeletével valósul meg, amelyek az esetlegesen felmerülő eltéréseket jelzik és haladéktalanul intézkednek azok megszüntetéséről. Ami a magyar vonatkozást illeti, az Országos Atomenergia Hivatal a nukleáris biztonság szempontjából fontos rendszereket, a gyártási folyamatokat és a kivitelezési munkát folyamatosan ellenőrzi. A nukleáris biztonság kérdése az atomerőművet építő országokban jogszabályokkal, engedélyezési eljárásokkal és hatósági ellenőrzésekkel szigorúan szabályozott szakmai terület, Magyarországon, Egyiptomban és bárhol a világon, ahol atomerőmű épül.

Hárfás Zsolt emlékeztet, több közleményben is hangsúlyozták, hogy a cikk pontatlan és kiegyensúlyozatlan képet fest a projekt állapotáról, figyelmen kívül hagyja a releváns műszaki és szabályozási összefüggéseket, valamint olyan narratívába helyezi az ügyet, amely politikai célokat szolgál. Az egyiptomi fél azt is egyértelművé tette, hogy a Roszatom által korábban kiadott részletes válaszok a cikkben szereplő állításokat cáfolták, miközben a projekt továbbra is az előírt hatósági és minőségbiztosítási rendszerek szerint halad.

Az energiapiac az egyik legnagyobb a világon. Egy új atomerőmű nem néhány évre, hanem akár 60-80 évre határozza meg egy ország villamosenergia-rendszerét, iparfejlesztési lehetőségeit és versenyképességét. Nem meglepő tehát, hogy egy-egy ilyen projekt körül jelentős gazdasági, geopolitikai és piaci érdekek jelennek meg pro és kontra – mutatott rá Hárfás Zsolt.

Egy atomerőmű sohasem veszteséges

Ehhez hozzávehetjük azt a tényt is, hogy egy atomerőmű sosem veszteséges beruházás: Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója emlékeztet, az összes többi áramtermelési mód életciklus alapon is lényegesen drágább, és mert az urán ára nem szokott reagálni a globális energiakrízisekre. „Lehet orosz–ukrán háború, lehetnek szankciók, lehet Hormuz, OPEC kitermelés csökkentés”, a kereskedelmi dúsítású urán, vagy a fűtőelemek ára alig változik. Költséghatékonyságban egyedül a szenes lignites erőművek vehetik fel a versenyt, de azok is csak az EU-n kívül.

Éppen ezért Magyarországnak nem más országok politikai vagy gazdasági érdekei mentén kell kialakítania a saját energiapolitikáját. A döntéseket a hazai ellátásbiztonság, a gazdaság versenyképessége és a magyar fogyasztók érdekei alapján kell meghozni. Magyarországnak szüksége van az atomenergiára és a Paksi Atomerőmű mellett a Paks II. Atomerőműre is, mert nagy mennyiségű, megfizethető és folyamatosan rendelkezésre álló, időjárástól független villamosenergia-termelő kapacitást jelent az atomenergia Magyarország számára.