Nyílt levélben fordult Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterhez a magyar kulturális élet tizenhárom ismert szereplője. Az aláírók szerint a kultúra több területén mára olyan mértékűvé vált a finanszírozási és intézményi kiszámíthatatlanság, amely már nemcsak egyes műhelyek működését, hanem a kulturális értékteremtés és a közösségi kultúra folytonosságát is veszélyezteti.

A kezdeményezés mögött művészek, intézményvezetők, kulturális szakemberek és civil szervezetek vezetői állnak. A nyílt levél aláírói között van:

• Alapi Tóth Zoltán rendező, drámapedagógus
• Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus, író
• Ferenczfi János író, költő, szerkesztő
• Földiák András népművelő
• Jávori Ferenc Fegya zeneszerző, előadóművész
• Kékesi Raymund történész, jogász, közíró, nemzetpolitikai szakértő
• Kenese Szilvia közgazdász, könyvtáros, kulturális szakértő
• Kocsis András Sándor könyvkiadó, szociológus
• Lutter Imre előadóművész, költő, műsorvezető, kulturális szakember
• Pál Gábor producer, kulturális szakember
• Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó, kulturális szakember
• Szabó Zoltán Attila író, költő, művelődésszervező, dokumentumfilm-rendező, médiatanácsadó
• Wiegmann Alfréd rendező, irodalmár, televíziós szerkesztő

A levél megfogalmazói azt szeretnék elérni, hogy az állam valódi partnerként kezelje azokat, akik a magyar kulturális életet működtetik.

Túl nagy lett a kiszámíthatatlanság

Az aláírók szerint miközben az elmúlt években jelentős támogatás jutott a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, számos helyi kulturális intézmény, műhely, alkotó és civil szervezet működését bizonytalan pénzügyi források és szétaprózott pályázati konstrukciók határozták meg. Külön felhívják a figyelmet azokra az amatőr művészeti és civil közösségekre, amelyek szerintük emberek százezreinek biztosítanak hozzáférést kulturális programokhoz, művészeti neveléshez és tehetséggondozáshoz.

Hasonló problémákkal szembesül a színházi és előadó-művészeti élet, az irodalom, a könyvkiadás, a kulturális folyóiratok és a fesztiválok világa is. Az aláírók úgy vélik, ezeket a területeket nem lehet néhány hónapos pályázati ciklusokra építve stabilan működtetni.

Egy évtizedek alatt felépített kulturális műhely vagy intézmény megszűnésével nem pusztán maga a szervezet tűnik el: vele együtt szakmai tudás, kapcsolatrendszer, hagyomány és utánpótlás is elveszhet.

Többéves finanszírozást és NKA-reformot szeretnének

A kezdeményezők egyik legfontosabb követelése, hogy a projektekre adott eseti támogatásokat válasszák külön a kulturális intézmények és szervezetek működésének finanszírozásától.

Konkrét javaslatként felsorolják többek között:

• az önkormányzatok kulturális és közművelődési normatívájának érdemi növelését;
• a civil kulturális szervezetek kiszámítható működési finanszírozását;
• a program- és működési támogatások szétválasztását;
• többéves finanszírozási ciklusok létrehozását;
• az NKA kollégiumi rendszerének megújítását;
• kulturális életpályamodell kidolgozását;
• valamint az alkotói életjáradék rendszerének felülvizsgálatát.

Azt is szeretnék, ha a támogatási döntések szakmai indokai nyilvánossá válnának, szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok lépnének életbe, és csökkenne a politikai befolyás a kulturális források elosztásában. A kulturális intézmények vezetőinek kinevezésénél pedig érdemi szakmai egyeztetést várnak.

A kulturális TAO is visszatérhetne

Az aláírók szerint a jelenlegi vállalati adófelajánlási lehetőségek nem képesek pótolni a stabil állami működési finanszírozást, ezért egy százalékos plafonnal szabályozott TAO-modellt ismét elérhetővé tennének a kulturális szereplők számára.

A művészeti fesztiválok esetében pedig olyan szakmai minősítési rendszer bevezetését javasolják, amely világosan megkülönbözteti a kereskedelmi tömegrendezvényeket azoktól a fesztiváloktól, amelyek művészeti értéket teremtenek, tehetségeket mutatnak be vagy kulturális hagyományokat őriznek.

Emellett állandó kulturális konzultatív fórumot hoznának létre, amelyben alkotók, intézmények, országos szakmai szervezetek és kulturális közösségek is részt vehetnének az őket érintő döntések előkészítésében. Saját tudásukat és tapasztalatukat is felajánlják egy kiszámíthatóbb kulturális rendszer kialakításához.

A levél végén arra kérik Tarr Zoltánt, hogy jelölje ki az érdemi szakmai egyeztetés időpontját, kereteit és felelős kapcsolattartóját.