GazdaságSzerző: economx 2026. 08. 31. 5 percnyi olvasás
Hétfő éjfélkor lejár az Európai Unió helyreállítási alapjának legfontosabb végrehajtási határideje: amit Magyarország augusztus 31-ig nem teljesít, azt szeptemberben már nem lehet bepótolni. A kormány alig néhány hónap alatt írta át szinte teljesen az Orbán-kormánytól örökölt programot, majd az utolsó hetekben újra hozzányúlt a tervhez. A 3650 milliárd forintos szám azonban csalóka: ennek jelentős része hitel, csaknem egymilliárd eurót pedig már korábban megkapott Magyarország, miközben a költségvetés tényleges nyeresége töredéke a keret névértékének. Van még egy fontos csavar: ma éjfélkor nem az derül ki, pontosan mennyi pénzt kapunk Brüsszeltől, hanem az, hogy miből kaphatunk még egyáltalán.
Az RRF szabályai szerint valamennyi olyan reformot, beruházást, mérföldkövet és célt, amely után egy tagállam pénzt akar lehívni, legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell. Az Európai Bizottság útmutatója egyértelműen rögzíti azt is, hogy a szeptember 1-je után meghozott intézkedéseket már nem lehet figyelembe venni a kifizetések értékelésekor.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy szeptember 1-jén reggel már pontosan tudni fogjuk, hogy mennyit sikerült Magyarországnak megmentenie. A bizonyítékokat, menedzsmentnyilatkozatokat és az utolsó kifizetési kérelmeket szeptember 30-ig lehet benyújtani. Ezután a Bizottságnak nagyjából két hónapja lesz az értékelésre, november 20-ig tervezik elkészíteni az előzetes álláspontokat, december elején jöhet a tagállami pénzügyi szakértők véleménye, a végleges kifizetési döntéseket pedig december közepére időzítenék. Az RRF-ből az utolsó eurót is legkésőbb december 31-ig át kell utalni.
Éjfélkor tehát befagy az az állapot, amelyről Magyarországnak szeptemberben bizonyítania kell, hogy megfelel a vállalásoknak. Amennyiben pedig valamelyik mérföldkőről a Bizottság később azt állapítja meg, hogy nem teljesült, azt már nem lehet egy újabb törvénnyel vagy beruházással megmenteni. A korábban alkalmazható felfüggesztési és javítási mechanizmus helyett ilyenkor már közvetlenül a pénzügyi keret arányos csökkentésének eljárása indulhat el.
A júliusban elfogadott új magyar helyreállítási terv mintegy 6,5 milliárd euró támogatásból és 3,5 milliárd euró hitelből áll. A Tanács július 10-én fogadta el az új konstrukciót, egyben hangsúlyozva: a jóváhagyás önmagában még egyetlen euró automatikus kifizetését sem jelenti, mert az RRF teljesítményalapú rendszer.
Ráadásul Magyarország nem nulláról indul. A REPowerEU-fejezet előfinanszírozásaként előbb 779,5 millió, majd további 140,1 millió eurót kapott az ország. Összesen tehát 919,6 millió euró RRF-pénz már évekkel ezelőtt megérkezett, ezért a tízmilliárdos keret nem azonos azzal az összeggel, amelyet a következő hónapokban még Brüsszelből át lehet utalni.
A Pénzügyminisztérium számítása szerint a teljes RRF-megállapodás 2026-ban mindössze 491 milliárd forinttal, a GDP körülbelül 0,5 százalékával javíthatja az államháztartás egyenlegét. A vissza nem térítendő támogatási ág jelentős pozitív hatását részben ellensúlyozza a 3,5 milliárd eurós hitelhez kapcsolódó tranzakciók költségvetési elszámolása.
Magyar Péter május 29-én Ursula von der Leyennel történt találkozója után jelentette be, hogy politikai megállapodás született összesen 16,4 milliárd eurónyi korábban blokkolt uniós forrás felszabadításának útjáról. Az Economx már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ehhez korrupcióellenes, közbeszerzési, jogállamisági és ellenőrzési reformokat kell végrehajtani.
Egy nappal később azonban az Európai Bizottság igyekezett lehűteni azokat az értelmezéseket, amelyek szerint a pénzt Magyarország már „hazahozta”. A Bizottság akkori álláspontja szerint nem a pénzek kifizetéséről született megállapodás, hanem arról, milyen kötelezettségeket kell Magyarországnak teljesítenie ahhoz, hogy hozzáférhessen azokhoz. Az azóta eltelt három hónap lényegében ennek a különbségnek a felszámolásáról szólt.
A Tisza-kormány mozgásterét nagymértékben meghatározta, hogy milyen állapotban örökölte meg a helyreállítási tervet. A Tanács indoklása szerint a korábbi tervben szereplő szupermérföldkövek késedelmes teljesítése, az időközben megváltozó geopolitikai és gazdasági környezet, a költségnövekedések, illetve az időkorlátok miatt az eredeti program megvalósítása lényegében ellehetetlenült.
Júniusra ezért gyakorlatilag új program született. Ahogy azt korábban bemutattuk, nehezen végrehajtható beruházások kerültek ki vagy szorultak háttérbe, miközben jóval nagyobb súlyt kaptak a közlekedési fejlesztések, az elektromos hálózat, a vállalkozásfinanszírozás, a lakhatási programok és az uniós digitális projektek.
A Tanács ezt a tervet július 10-én hagyta jóvá, azonban Magyarország július 25-én újabb módosítási kérelmet nyújtott be, ezúttal 36 intézkedés átalakítására. A Bizottság augusztusi javaslata több cél egyszerűsítését, egy már időben végrehajthatatlanná vált intézkedés törlését és egyes energiafejlesztési célok átszabását tartalmazta. Az utolsó módosítások elfogadása így mindössze napokkal a végső augusztus 31-i határidő előtt történt.
Az Európai Bizottság júliusban jóváhagyta a Magyar Fejlesztési Bank kétmilliárd eurós tőkeemelését. A magyar kormány Támogatásokat Vizsgáló Irodája külön kiemelte: az RRF szempontjából maga a tőkeinjekció minősül teljesített projektnek, nem az, hogy az MFB augusztus 31-ig továbbhitelezze vagy befektesse a teljes összeget a gazdaságba.
A pénzt később kkv-k versenyképességének javítására, innovatív és zöld vállalatokra, bérlakás- és diákotthon-fejlesztésekre, illetve az Európai Beruházási Bank projektjeinek társfinanszírozására lehet felhasználni. Ugyanez a logika pedig több más programelemben is megjelenik.
A kormány már más forrásból megvalósított vagy előfinanszírozott beruházásokat forgatott át az RRF-be, külön pénzügyi konstrukciót hozott létre a vasúti járműállomány megújítására, illetve nagy összegekkel kapcsolódott be közös európai programokba.
Magyarország például 500 millió euróval vesz részt az AI-gigagyárakhoz és az EuroHPC infrastruktúrához kötődő kezdeményezésekben, további 500 millió euró pedig az IRIS² biztonságos műholdas kommunikációs rendszerhez kapcsolódik. Emellett pedig több korábban IKOP Plusz-, TOP Plusz-, KEHOP Plusz- vagy hazai forrásból finanszírozott projektet is az RRF alá forgattak, a vasúti, egészségügyi, oktatási és energetikai fejlesztésektől kezdve az elektromos buszokig.
Az Európai Bizottság maga is olyan megoldásokat ösztönzött az RRF zárásakor, amelyeknél a jogilag számon kérhető mérföldkő még teljesíthető augusztus végéig, miközben a pénzügyi eszközökből finanszírozott valós beruházások évekkel később is megvalósulhatnak.
Magyarország helyreállítási tervének különlegessége, hogy az uniós pénzekhez rendkívül széles korrupcióellenes, közbeszerzési, ellenőrzési és jogállamisági feltételrendszer kapcsolódik. Ezek az úgynevezett szupermérföldkövek. Az átdolgozott új helyreállítási terv bizottsági értékelése 24, a magyar kontrollrendszerhez kapcsolódó mérföldkövet nevesít olyan általános előfeltételként, amelynek teljesítése nélkül rendes RRF-kifizetés nem engedélyezhető.
A reformok között megtalálható az uniós ARACHNE+ kockázatelemző rendszer használata, a közbeszerzési és összeférhetetlenségi kontrollok erősítése, az igazságszolgáltatás függetlenségének garanciái, a társadalmi egyeztetés szabályainak szigorítása, valamint több adózási és államháztartási vállalás.
Nem minden mérföldkő mögött áll egy előre hozzárendelt külön pénzösszeg: egyes intézményi és ellenőrzési feltételek horizontális kapuként működnek, vagyis a teljes kifizetési rendszerhez való hozzáférést befolyásolják.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hétfőn azt jelentette be, hogy Magyarország valamennyi szükséges mérföldkövet és szupermérföldkövet teljesítette.
A miniszter szerint hétfő délután két órára jutott el az ország abba az állapotba, hogy százszázalékos teljesítést tud felmutatni az RRF-ben, így teljesülnek azok a feltételek, amelyek alapján Magyarország lehívhatja a politikai megállapodásban szereplő teljes helyreállítási keretet.
Arról is beszélt, hogy a teljesített feltételek megnyitják az utat a kondicionalitási eljárás miatt befagyasztott további mintegy 6 milliárd eurónyi kohéziós forrás előtt is. A kormány számítása szerint így összesen 16 milliárd euró, árfolyamtól függően mintegy 5500–6000 milliárd forintnyi uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára.
Az Európai Bizottság augusztus 31-i közleménye nem Magyarország egyedi teljesítményét minősítette, hanem valamennyi tagállam számára lezárta az RRF végrehajtási szakaszát. Brüsszel megerősítette: szeptember 1-jétől már sem új intézkedést nem lehet figyelembe venni a kifizetési kérelmek értékelésekor, sem a nemzeti helyreállítási terveket nem lehet tovább módosítani.
Az RRF-hajrá egyik furcsa mellékhatása, hogy a magyar költségvetésben éppen akkor jelenhet meg hatalmas kiadási hullám, amikor a kormány az uniós pénzek megszerzéséért dolgozik.
Kármán András pénzügyminiszter korábban arra figyelmeztetett, hogy míg júliusban 524 milliárd forintos többlet keletkezett, augusztusban közel 2200 milliárd forintnyi, uniós programokhoz kapcsolódó előfinanszírozási kiadás jelenhet meg.
A magyar állam ugyanis számos beruházást, tőkejuttatást és uniós hozzájárulást előbb finanszíroz meg, és csak később kapja vissza az Európai Uniótól az adott mérföldkövek elfogadása után járó pénzt.
Napi