Azonnali vizsgálat indult az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) – tudta meg az eLitMed. A nyilvánosságra került információk szerint az intézményben a mindennapok részévé vált a súlyos összeférhetetlenség és a tiltott gyakorlat. A teljes rendszer kivizsgálását most egy daganatos beteg ügye indította el, aki csaknem 3 millió forintot fizetett ki a magánellátásban, miután kezelőorvosa rendre a magánszektor felé terelte az ellátás folyamatait. Az értesülések szerint az utóbbi időszakban jelentősen csökkent az intézmény teljesítménye, a létszámhiány miatt megnőttek a várakozási idők – ez pedig közvetlenül kedvez az ilyen „tereléseknek”. A beszámoló szerint a helyzet miatt a főigazgató hamarosan távozhat az OOI éléről.

Az információk szerint az OOI egyes orvosai úgy működtetik magánpraxisukat, hogy a betegeket szabadon küldik oda-vissza az állami és a magánintézmények között. Ez az átjárhatóság a hatályos jogszabályok szerint tiltott: veszélyezteti a kiszolgáltatott páciensek gyógyulási esélyeit, miközben milliós kiadásokra kényszeríti őket.

Az érintettek között nemcsak gyakorló orvosok vannak, hanem az OOI orvosigazgatója is, aki heti 32 órás állami vezetői tisztsége mellett több magánintézményben lát el betegeket, valamint maga a főigazgató, prof. dr. Dank Magdolna, aki a beszámoló szerint a CMC Déli Klinikán rendel rendszeresen magánbetegeket. Az értesülések szerint a leváltás előkészítése már megkezdődött: első látható lépésként felszámolják az Onkológiai Akadémia Alapítványt, amelynek Dank Magdolna is kuratóriumi tagja. A megszüntetést dr. Hegedűs Zsolt hozta nyilvánosságra Facebook-oldalán. 

Lépésről lépésre a milliós csapdába

A vizsgálatot elindító eset egy 43 éves nőé, aki a családjában halmozottan előforduló emlőrák miatt kiemelten ügyelt a szűrésekre. Amikor egy mammográfián tapintható daganatot találtak a jobb emlőjében, 2026. június 17-én az OOI Emlősebészeti Ambulanciájához fordult. Az orvosi bizottság június 22-én műtétet határozott meg.

Négy nappal később, június 26-án a konzultáló sebész már magánellátásban, a Szent Magdolna Magánkórházban fogadta, azzal, hogy állami finanszírozásban csak a beteg oldal műtétje lehetséges, a másik, egészséges emlő megelőző célú eltávolítása nem. A genetikai vizsgálatra viszont visszairányította a beteget az állami OOI-ba, augusztus 31-i időpontra. A nő a magánutat választotta: július 6-án 40 ezer forintot fizetett az altatóorvosi konzultációért, július 9-én pedig 1,8 millió forint műtéti díjért és 600 ezer forint implantátumköltségért – csaknem 2,5 millió forintért – elvégezték a beavatkozást. A július 15-i kontrollt már az OOI orvosigazgatója végezte, szintén ugyanott, magánellátásban.

Július 28-án, immár az OOI állami ellátásában derült ki, hogy a milliós műtét során a daganatot nem sikerült maradéktalanul eltávolítani: a kimetszett szövet szélén rákos sejtek maradtak. A bizottság ezért azonnali újabb műtétet javasolt, a gyógyszeres és a sugárkezelésre pedig más állami intézményeket jelölt ki. A magánműtétet végző sebész három nappal később az ismételt műtétet már nem tartotta kivitelezhetőnek: helyette július 31-én és augusztus 7-én újabb díjköteles beavatkozásokkal feltöltötte a beültetett tágítókat, és átirányította a beteget egy másik magánellátóhoz.

Ezután a bolyongás következett: a csontáttétek kizárására szolgáló vizsgálatot augusztus 11-én ismét az OOI-ban végezték, a gyógyszeres kezelés miatt viszont a területi alapon nem is illetékes Szent Margit Kórházba küldték. Ott augusztus 18-án újabb vizsgálatot rendeltek el a kemoterápia pontos összeállításához, ám az eredményre legkorábban szeptember 8-ig várni kell – addig az életmentő kezelések nem kezdhetők meg. A sugárkezelésre a nyári szabadságolásokra hivatkozva időpontot sem tudtak adni, a beteg ellátása így folyamatosan csúszott, gyógyulási esélyei hétről hétre romlottak.

Meredek lejtmenet a teljesítménymutatókban

A 2025. január 31-i, indoklás nélküli teljes felsővezetői cserét követően – az esetet részletesen kifejtő, az eLitMed oldalán megjelent beszámoló szerint – drasztikus romlás indult a szakmai és pénzügyi mutatókban. A pályáztatás nélkül kinevezett vezetés alatt a nemzetközileg elismert, OECI-akkreditált központ több kulcsterületen megbénult.

A lap állításai szerint legsúlyosabb veszteség az intézet bevételeinek mintegy 40 százalékát adó Sugárterápiás Központot érte, ahol a felmondások és a kifizetetlen túlórák miatt két készüléken leállt a dupla műszak: az előjegyzési idő 2 hétről 6 hétre nőtt, a kezelt betegek száma egy év alatt 8581-ről 8081-re esett vissza. Mivel az OOI végzi a hazai onkológiai sugárkezelések 25 százalékát, ez már országos ellátási zavart okoz. 

Visszaesés következett be a klinikai gyógyszervizsgálati bevételeknél is: a 2024-ben létrehozott saját kutatási osztály vezetőjét, dr. Argay Karolinát menesztették, a terület élére pedig az a korábbi külső magánszolgáltató került, immár állami állásba. A beszámoló szerint ezalatt számos osztályvezetőt leváltottak, a gyógyszercégektől pedig azt várták el, hogy szakmai rendezvényekre csak a főigazgató jóváhagyásával hívjanak meg intézeti munkatársakat. A belső kontroll is kiüresedett: 16 hónap alatt mindössze három vezetői értekezletet tartottak, az intézet kötelező éves beszámolóját pedig el sem készítették az OKFŐ felé.

Az intézet reagált

Az OOI augusztus 31-én, 14 órakor közleményben válaszolt a megjelent cikkre. Az intézmény álláspontja szó szerint:

„Az Országos Onkológiai Intézet vezetése felkéri dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert, hogy rendelje el a cikkben megfogalmazott feltételezések teljes körű, pártatlan és minden érintett meghallgatására kiterjedő intézményi vizsgálatát.

Az Országos Onkológiai Intézet vezetése elkötelezett az átlátható, jogszerű és szakmailag magas színvonalú működés mellett. A betegek biztonsága, az Intézet munkatársainak megbecsülése és a közbizalom megőrzése egyaránt megköveteli, hogy a nyilvánosság elé került feltételezések ne maradjanak tisztázatlanul.”