A Tisza-kormány pénteken egy átfogó adóreformcsomagot jelentett be, amely egyszerre ígér egyszerűbb adórendszert, szigorúbb fellépést az adóelkerüléssel szemben és az uniós jogviták lezárását. Magyar Péter miniszterelnök szerint az intézkedések egyik legfontosabb célja, hogy megszüntessék a bizalmi vagyonkezelői konstrukciókhoz kapcsolódó, milliárdos értékű adóelkerülési gyakorlatokat, miközben több, vitatott adónemet teljesen kivezetnek:

fontos döntéseket hozott a Tisza-kormány annak érdekében, hogy megszüntessük a milliárdos bizalmi vagyonkezelő alapítványok adóelkerülési gyakorlatát

– összegezte a kormányfő. A csomag részeként öt adót törölnek el, megduplázzák a szennyező vállalatok által fizetendő levegőterhelési díjat, valamint átalakítják a társasági adókedvezmények rendszerét is. A kormány állítása szerint a változtatások nemcsak átláthatóbbá teszik az adózást, hanem hozzájárulhatnak az uniós források folyósítását akadályozó jogi kifogások megszüntetéséhez is. A bejelentés azonban túlmutat egy adócsomagon, a kabinet az előző kormány gazdaságpolitikájának több elemét is célkeresztbe vette.

Magyar Péter szerint több, most megszüntetett adónem eleve uniós jogba ütközött, miközben a kedvezményrendszer a leggazdagabb szereplők és egyes alapítványi konstrukciók számára biztosított jelentős adóelőnyöket. A kormány ezért nemcsak a kiskapuk bezárását, hanem az adóelkerülési gyakorlatok visszamenőleges vizsgálatát is kezdeményezi, ami a számítások szerint évente több tízmilliárd forintos többletbevételt hozhat a költségvetésnek.

Mit változtat valójában a kormány a bizalmi vagyonkezelés szabályain?

A bejelentés egyik legnagyobb horderejű eleme a bizalmi vagyonkezelés szabályainak átalakítása. Miközben a kormány több adónem eltörlését is bejelentette, a csomag középpontjában az a konstrukció áll, amely az elmúlt években a leggazdagabb magánszemélyek és jelentős vállalati vagyonok kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált. Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kabinet nem a bizalmi vagyonkezelés intézményét kívánja megszüntetni.

A konstrukció eredeti célja a magyar családi vállalkozások generációváltásának segítése volt, a vagyon egyben tartása és rendezett átadása az utódoknak. A probléma Kármán András szerint nem magával a jogintézménnyel, hanem azokkal az adózási kiskapukkal van, amelyek lehetővé tették a visszaélést. A kormány ezért kötelező adóellenőrzést és adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be, közben az új szabályozás adósemleges módon kezelné a vagyonátadásokat, vagyis azok adójogi megítélése megegyezne a közvetlen ajándékozással vagy örökléssel.

A benyújtott törvényjavaslatot részletesen megvizsgálva jól látható, hogy a bizalmi vagyonkezelés intézménye nem szűnik meg, és nem is válik általánosságban adókötelessé. A módosítások ennél jóval árnyaltabbak, egyrészt megszüntetnek egy eddig létező adóelőnyt, másrészt jelentősen kibővítik a NAV ellenőrzési jogosítványait

– hívta fel erre a figyelmet Magyar Csaba. A Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője és a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek kiemelte, a változások mérföldkőnek tekinthetők. Az eddig ismert szabályozási filozófiához képest a jogalkotó sokkal nagyobb hangsúlyt helyez arra, hogy az adóhatóság ne csupán a szerződések formai megfelelőségét vizsgálja, hanem a vagyonrendelések indokait, előkészítését és tényleges célját is. Emellett megszűnik az a lehetőség is, hogy a vagyonrendeléskor keletkező felértékelési különbözet öt év elteltével adómentesen kerüljön a kedvezményezetthez.

A tervezett szigorítás ugyanakkor változatlanul hagyja azokat a szabályokat, amelyek a családi vagyon generációk közötti, rendezett átadását szolgálják: a halálesethez kapcsolódó vagyonkiadás továbbra is kedvező adózási elbírálás alá esik. Ez azt jelenti, a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány a jövőben is fontos eszköze maradhat a hosszú távú vagyontervezésnek. A változások elsősorban nem a jogintézmény létét, hanem azokat az adóoptimalizálási lehetőségeket érintik, amelyek az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kaptak.

Vége az egyik legnagyobb adókedvezménynek

A változások nem érintik a vagyonrendelés legfontosabb alapelvét, továbbra sem keletkezik személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség akkor, amikor a vagyonrendelő a vagyonát bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezi át. Ez akkor is igaz, ha az átadott vagyonelem időközben felértékelődött, vagyis az átruházás során úgynevezett eszközérték-növekmény keletkezik – a témáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen, további részleteket pedig itt is talál. A kormány tehát ezen a ponton nem nyúl hozzá a konstrukció alapjául szolgáló adózási szabályokhoz.

„A valódi változás a vagyon későbbi kiadásánál következik be. A korábbi szabályozás alapján, ha a kezelt vagyon legalább öt évig a struktúrában maradt, akkor a felértékelésből származó eszközérték-növekményt a kedvezményezett adómentesen megkaphatta. Ez a szakmában jól ismert 5 éves szabály most megszűnik.” Magyar Csaba szerint ez azt jelenti, hogy a jövőben hiába telik el öt év vagy akár tíz-húsz év a vagyonrendelés óta,

A jogalkotó tudatosan érintetlenül hagyta a konstrukciók egyik legfontosabb funkcióját, a generációk közötti vagyonátadást. A törvényjavaslat alapján továbbra sem kell eszközérték-növekményt megállapítani, ha a vagyont a vagyonrendelő, illetve a magánalapítvány alapítójának vagy csatlakozójának halála miatt adják ki. Emellett a kedvezményezett oldalán sem keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség akkor, ha a vagyoni értéket a vagyonrendelő vagy az alapító halálát követően szerzi meg. 

„Ennek a jelentősége rendkívül nagy. A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány továbbra is ugyanazt az adózási eredményt biztosítja, mint a hagyományos öröklés, azonban annál lényegesen rugalmasabb. Egy végrendelet esetében számos alaki követelménynek kell megfelelni, kötött öröklési szabályok érvényesülnek, ráadásul elkerülhetetlen a hagyatéki eljárás lefolytatása is” – összegezte Magyar Csaba, majd hozzátette, ezzel szemben a bizalmi vagyonkezelés vagy a magánalapítvány lehetővé teszi, hogy a vagyon átadása előre meghatározott szabályok szerint, gyorsabban, kiszámíthatóbban és a család igényeihez igazodva történjen meg.

Mindent látni akar a NAV

A törvénytervezet másik kiemelt eleme, hogy jelentősen kibővíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési mozgásterét. A jogszabály pontosan meghatározza, mely konstrukciók kerülnek elsőként a hatóság célkeresztjébe, a vizsgálatok első hulláma a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokra és a magánalapítványokra terjed majd ki. A kormány ezzel egyértelművé teszi, 

Az ellenőrzések azonban messze túlmutatnak majd a dokumentumok formai vizsgálatán. A NAV megvizsgálhatja

• hogyan jött létre a kapcsolat a vagyonrendelő, a tanácsadó és az ügyvéd között,
• milyen célból hozták létre a struktúrát,
• milyen személyes és gazdasági körülmények indokolták azt,
• milyen szerződéstervezetek készültek,
• milyen tartalommal kötöttek megbízási szerződéseket,
• szerepeltek-e bennük adóelőnyre utaló kikötések,
• milyen kapcsolat áll fenn a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezettek között,
• mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első tőkekifizetés között,
• valamint mi indokolta a vagyon kiadását.

Magyar Csaba szerint „a NAV a jövőben nem pusztán a szerződéseket fogja vizsgálni, hanem azok teljes gazdasági hátterét is. Ugyanezeket a szempontokat kell alkalmazni a magánalapítványok ellenőrzése során is. Ha pedig a struktúra időközben megszűnt, az ellenőrzést a NAV a vagyonrendelővel, az alapítóval vagy a csatlakozóval szemben is lefolytathatja. A jogszabály azt is kimondja, 2028. január 1-jétől már valamennyi bizalmi vagyonkezelést és magánalapítványt ellenőrizni kell az elévülési időn belül.” A módosításnak van egy kevésbé látványos, de jogtechnikai szempontból annál érdekesebb eleme is. 

Az adóhatóság ellenőrzési jogosítványait és eljárási szabályait a jogrendszerben hagyományosan az adóigazgatási és adóeljárási törvények rendezik. Ehhez képest rendhagyó, hogy egy anyagi jogi jogszabály – az szja-törvény – ilyen részletes ellenőrzési rendelkezéseket tartalmaz. Ez arra utal, hogy a jogalkotó kiemelt jelentőséget tulajdonít a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok adóhatósági vizsgálatának, és már magában az anyagi jogi szabályozásban is külön hangsúlyt kívánt adni ennek az ellenőrzési rendszernek.

Roham indulhat a bizalmi vagyonkezelésekért a határidő előtt

A törvénytervezet egyik legfontosabb átmeneti rendelkezése szerint az új adózási szabályokat a 2026. augusztus 31-étől bizalmi vagyonkezelésbe adott, illetve magánalapítvány részére tulajdonba adott vagyon adókötelezettségére kell alkalmazni. Ez azt jelenti, a jogalkotó főszabály szerint nem nyúl vissza a korábban végrehajtott vagyonrendelések adózási szabályaihoz. A korábbi nagyobb adójogi változások előtt rendszeresen tapasztalható volt, hogy a hatálybalépést megelőző hónapokban jelentősen megnőtt a bizalmi vagyonkezelések létrehozásának száma.

Valószínűleg most is hasonló folyamat indul el. Sokan szeretnének még 2026. augusztus 31. előtt vagyonrendelést végrehajtani azért, hogy a jelenlegi kedvezőbb szabályok vonatkozzanak rájuk.

Ez azonban önmagában nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden esetben ez lesz az optimális döntés. A közelgő vagyonadó ugyanis mindent átírhat. A döntést ugyanis már nem lehet kizárólag a bizalmi vagyonkezelés jelenlegi szabályai alapján meghozni. A Tisza-kormány több nyilatkozatából és korábbi programjából is egyértelműen látszik, hogy a következő nagy adópolitikai lépés a vagyonadó bevezetése lesz. Ez alapjaiban változtathatja meg a mostani döntések gazdasági következményeit

– hívta fel erre a figyelmet Magyar Csaba. Különösen igaz ez azokban az esetekben, amikor a vagyonrendelő a vagyonát felértékelve helyezi a bizalmi vagyonkezelésbe. Lehetséges ugyanis, hogy ezzel még sikerül kihasználni a jelenlegi – kedvezőbb – személyijövedelemadó-szabályokat, de a felértékelt vagyon később magasabb értéken jelenik meg a vagyonadó szempontjából. Ha pedig a jövőbeni vagyonadó alapját ez a felértékelt érték képezi majd, akkor a most megszerzett adóelőny hosszabb távon akár magasabb vagyonadó-fizetési kötelezettséget eredményezhet.

A megfelelő döntéshez már nem elegendő egyetlen adónemet vizsgálni. Komplex vagyontervezésre van szükség, amely egyszerre veszi figyelembe a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az illetékek és a várható vagyonadó szabályait is, amelynek a pontos részletei nem ismertek.

A törvényjavaslat alapján egyértelműnek látszik, hogy a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok szabályozása új szakaszba lép. Az elmúlt években ezek a konstrukciók sok esetben elsősorban adótervezési eszközként kerültek a figyelem középpontjába, a mostani módosítások azonban azt jelzik, hogy a jogalkotó ezt a szerepet jelentősen szűkítené. A hangsúly a jövőben ismét arra a célra helyeződhet, amelyre a konstrukciókat eredetileg létrehozták, a családi vagyon hosszú távú megőrzésére, védelmére és generációk közötti rendezett átadására.

Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a bizalmi vagyonkezelés vagy a magánalapítvány elveszítené jelentőségét. Éppen ellenkezőleg: továbbra is a vagyontervezés meghatározó eszközei maradhatnak, ám alkalmazásuk a korábbinál jóval szigorúbb adóhatósági kontroll mellett történhet. A NAV ellenőrzési jogosítványainak bővülése és az adózási kiskapuk bezárása miatt a jövőben minden eddiginél nagyobb jelentősége lehet a gondosan megtervezett, jogszerű vagyonstruktúráknak.

(Borítókép: Magyar Péter beszél az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)