BelföldSzerző: Rugli Tamás 2026. 08. 31. 1 percnyi olvasás
Egy svájci lapnak adott interjújában megfogalmazta a célt: 2030-ig demokratikus úton vissza kell foglalni az országot. The post Orbán Balázs nem tartja patriótának Magyar Pétert, Orbán Viktort pedig továbbra is nélkülözhetetlennek gondolja first appeared on 24.hu.
Mióta van képernyő, azóta megy a huzavona a képernyőidő kérdése körül: a tévétől megzápul az agyad, a kütyüktől depressziós leszel (vagy épp ellenkezőleg, semmi mérhető hatásuk nincs a képernyőidőre), egyesek szerint korlátozni kell a képernyőidőt, mások szerint pedig teljesen felesleges. A WHO és az Amerikai Gyermekgyógyászati Társaság ajánlása mindenesetre a képernyőzés teljes elhagyását javasolja 18, illetve 24 hónapos kor előtt, 2 és 5 év között pedig legfeljebb napi egy órában maximalizálnák az erre szánt időt. De mi van akkor, ha ezt nem tartják be?
Ezt vizsgálták a Szingapúri Egyetem kutatói is, akik a képernyő előtt töltött idő hosszabb távú hatásaira voltak kíváncsiak. A kutatáshoz a 2009-ben indult GUSTO születési kohorsztanulmányát használták, ezen belül is 502 gyerek adatait a születésüktől 10 és fél éves korukig. Ehhez a szülőknek meg kellett adniuk, hogy a gyerekük mennyi időt töltött átlagosan egy nap képernyő előtt 1, 2, 3, 4, 6 és 8 éves korában, majd ezeket az adatokat összevetették két, 9 és 10 és fél éves korban elvégzett pszichológiai teszt eredményeivel.
Az egyik tesztben a tanulmányi előremenetelt vizsgálták, a másikban pedig a munkamemória működését. Mint kiderült, a több képernyőidő rontott a tanulmányi teljesítményen, de önmagában nem az tűnik a legfontosabbnak, hogy a gyerekek mennyi időt töltöttek képernyő előtt, hanem az, hogy mikor. Azok, akik életük első évében sok időt töltöttek a képernyő előtt, rosszabb eredményeket értek el, mint azok, akiknél ez csak később következett be – aztán jött egy fordulópont, a hatodik életév, ekkor az összefüggések ismét egyértelműbbek lettek. Ez utóbbi esetben a gyerekek a munkamemória-teszten teljesítettek rosszabbul.
A kutatók szerint ezért érdemes a kora gyermekkorban és az iskolakezdés idején korlátozni a képernyőidőt (bár alapvetően a „kevesebb több” elvét tartják egészségesnek), a kutatásnak megvannak a maga korlátai, így például azt nem vizsgálták, hogy a gyerekek milyen tartalmat fogyasztottak, milyen eszközt adtak nekik, ahogyan azt sem, hogy a szülőkkel együtt nézték-e azt, amit.