GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 31. 3 percnyi olvasás
Az idei válság a jövő évre is kihathat, a csökkenő termelés nyomán nőhetnek majd a bolti árak.
A műtrágya-forgalmazók 2026 első hat hónapjában 760 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek, 3,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Bár a műtrágya árak átlagosan 4,5 százalékkal emelkedtek, az értékesítés nettó árbevétele 4,5 milliárd forinttal, 123 milliárd forintra csökkent – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet friss jelentéséből.
A visszaesés elsősorban a nitrogénműtrágyákat érintette. Az értékesített termékek nitrogénhatóanyag-tartalma 3,8 százalékkal, 201 ezer tonnára csökkent. Foszforból ugyanakkor 2,8, káliumból pedig 8,1 százalékkal több hatóanyag került a gazdákhoz. Mindez arra utal, hogy nem egyszerűen általános költségcsökkentés zajlik: a termelők a drága és nagy mennyiségben használt nitrogénből fogják vissza leginkább a vásárlást, miközben az összetettebb tápanyag-utánpótlás szerepe erősödik. Az adatközlésből az is kiderült, hogy az első negyedévben még több imputanyagot vásásroltak a gazdák, mint az előző év azonos időszakában, a durva visszaesés a második negyedévben következett be.
Az egykomponensű termékekből 663 ezer, az összetett műtrágyákból 97 ezer tonnát adtak el. Utóbbiak részesedése 2024 első felében még csak 9, 2025 azonos időszakában 12, 2026-ban viszont már 20 százalék volt. A legkeresettebb termék továbbra is a mészammon-salétrom, vagyis a MAS maradt, amelyből 332 ezer tonna fogyott. Ez azonban 40 ezer tonnával kevesebb a tavalyi és 90 ezer tonnával a 2024 első félévi mennyiségnél.
A mostani óvatosság nem új jelenség. Az AKI éves adatai alapján 2021-ben még 1,9 millió tonna műtrágyát vásároltak a magyar termelők. Egy évvel később, az energiaválság és az orosz–ukrán háború kitörése után ez a mennyiség 1,3 millió tonnára zuhant, ami 32,4 százalékos visszaesést jelentett. Eközben az árak több mint másfélszeresükre emelkedtek, így a forgalmazók árbevétele a kisebb volumen ellenére 65,4 százalékkal, 381 milliárd forintra ugrott.
A drágulás már 2021-ben elkezdődött: a műtrágyaárak abban az évben átlagosan 57,7 százalékkal emelkedtek, a MAS ára pedig csaknem megduplázódott. A nitrogénműtrágyák előállítása rendkívül földgázigényes, ezért az európai gázárak megugrása gyorsan átgyűrűzött a termelői költségekbe.
A gazdák 2022-ben még részben korábban beszerzett készletekből dolgozhattak, a rendkívüli aszály és a romló jövedelmezőség azonban tovább szűkítette a tápanyag-utánpótlásra fordítható kereteket. Ennek hatása 2023-ban is megmaradt: mindössze 1,08 millió tonna műtrágya fogyott, 18,8 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben, és 36 százalékkal kevesebb a megelőző tíz év átlagánál. A Világgazdaság akkori összesítése szerint az árcsökkenés csak átmeneti vásárlási hullámokat váltott ki, tartós keresletélénkülést nem.
A fordulat 2024-ben következett be. Az átlagárak 24,6 százalékkal mérséklődtek, a megvásárolt mennyiség pedig 28,9 százalékkal, 1,39 millió tonnára emelkedett. A forgalom ezzel részben visszakapaszkodott, de még mindig elmaradt az energiaválság előtti szinttől. A MAS ára 26,3, a karbamidé 28, az ammónium-nitráté pedig 38 százalékkal esett egy év alatt.
2025-ben már megállt a mennyiségi növekedés. Szintén 1,39 millió tonna műtrágya fogyott, miközben az árak átlagosan 11,6 százalékkal emelkedtek. A forgalom így 15 százalékkal maradt el a 2015–2024 közötti tíz év átlagától. A nitrogénműtrágyák vásárlása ugyancsak 15, az összetett termékeké 14 százalékkal maradt el a hosszabb távú átlagtól.
| Időszak | Értékesített mennyiség | Változás |
|---|---|---|
| 2021 | 1,90 millió tonna | +2,9% |
| 2022 | 1,30 millió tonna | –32,4% |
| 2023 | 1,08 millió tonna | –18,8% |
| 2024 | 1,39 millió tonna | +28,9% |
| 2025 | 1,39 millió tonna | lényegében változatlan |
| 2026. I. fél év | 760 ezer tonna | –3,3% éves alapon |
A gazdák döntéseit egyre kevésbé lehet kizárólag a műtrágya árával magyarázni. A kijuttatás megtérülését a gabona és az olajos magvak várható felvásárlási ára, a terméskilátások, a talaj nedvességtartalma, valamint a gazdaságok likviditási helyzete együtt határozza meg.
Ez különösen jól látható 2026-ban. Miközben a műtrágya 4,5 százalékkal drágult, a gabonafélék termelői ára 12,2, az ipari növényeké 12,7 százalékkal csökkent az első fél évben. A termelőknek tehát drágább inputból kellett volna többet felhasználniuk egy olyan terméshez, amelyért várhatóan kevesebb bevételt kapnak. Az aszály és az alacsony hozamok tovább rontották a költséges tápanyag-utánpótlás megtérülését; mint korábban arról lapunk is beszámolt, több térségben egyszerre jelentkezett az alacsony termés, a gyenge felvásárlási ár és a növekvő költség.
A következő szezonban az uniós kereskedelempolitika is befolyásolhatja a beszerzéseket. Az orosz és fehérorosz műtrágyák pótlólagos vámjainak emelése, a karbonvám és az energiapiaci bizonytalanság ismét felfelé hajthatja az árakat. A piaci visszajelzések már a nyáron arra utaltak, hogy a gazdák kevesebb műtrágya felhasználására készülnek.
A magyar műtrágyapiacon az elmúlt öt évben világosan kirajzolódott a gazdák alkalmazkodási mechanizmusa: amikor az inputárak gyorsabban nőnek a terményáraknál, vagy az aszály kétségessé teszi a többletráfordítás megtérülését, azonnal visszafogják a vásárlást. Amikor viszont az árak érdemben csökkennek, a kereslet gyorsan élénkül – ám az energiaválság előtti felhasználási szintet azóta sem sikerült visszaállítani.
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke szerint 2026 a magyar szántóföldi növénytermesztők egyik legrosszabb éve lehet. Ennek következményei nem érnek véget a mostani betakarítással. A veszteséges gazdálkodók a következő szezonban ott próbálnak majd takarékoskodni, ahol tudnak:
Ez azonban csökkentheti a következő évi termésátlagokat is.
Napi