A magyar gáztárolók töltöttségi szintje szinte megegyezik a tavalyi azonos időszakkal, ami 67 százalék volt. Az Európai Unió szabályozása szűkös gázpiaci helyzetben bizonyos rugalmasságot biztosít az országok számára, a kilencven helyett elegendő a nyolcvanszázalékos töltöttségi szint – válaszolta lapunk megkeresésére Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója a téli földgázellátás biztonsága kapcsán. Magyarország a fűtési szezon kezdetére ezt el is éri, a tárolóink pedig az ország gázfelhasználásához képest nagyok, így a kutató szavai alapján biztonságban vágunk neki a fűtési idénynek.

A Magyarországra érkező földgáz ugyanis háromnegyed részben továbbra is orosz eredetű, amely hosszú távú szerződéssel biztosított a Török Áramlaton keresztül. Ezen túl a 2025-ben a Shell-lel kötött szerződés keretében 200 millió köbméter, vagyis a hazai fogyasztás mintegy két százaléka érkezik a Krk-i LNG-terminál irányából, míg az azerbajdzsáni SOCAR-ral 2025-ben kötött megállapodás értelmében idén mintegy négyszázmillió köbméter földgáz érkezik hazánkba. (A belföldi kitermelés a fogyasztás 10-15 százalékát fedezi.) A szerződések árképzése nem nyilvános, az orosz gáz esetében azonban az ár az európai gáztőzsde, a TTF árához igazodik, késleltetett módon. Magyarország további előnye a többi uniós tagállamhoz képest, hogy a vezetéken keresztül érkező orosz gáz lekötött éves mennyiségének egy része átütemezhető – magyarázta a kutató. Ha a tárolók töltöttsége a tél végére alacsony szintre kerül, tárgyalások útján további mennyiséget szerezhet be Magyarország. Erre az elmúlt években több alkalommal is volt példa, ami további rugalmasságot biztosít a magyar ellátás számára. A kérdést ugyanakkor az árak és az ellátás további alakulása jelenti, meg persze az, hogy Európának 2027 őszétől nélkülöznie kell az orosz földgázt – mindez pedig összefügg a hazai ellátással.

Jelenleg az európai gázpiaci ár 2023 óta a legmagasabb, 65 euró/MWh körül mozog. Ennek elsődleges oka a közel-keleti konfliktus és a katari szállítmányok kiesése, amelyet részben az Egyesült Államok bővülő LNG-kapacitásai tudtak ellensúlyozni. A jelentős ázsiai keresletnövekedés és az ebből fakadó árfelhajtó hatás ugyanakkor elmaradt – azok az országok, amelyek nem tudnak elegendő gázt venni, a széntüzelés arányát növelik.

A közel-keleti válságon túl a földgáz árát az európai energiapolitika és energiagazdaság is jelentősen befolyásolja. A földgázkereskedők a nyári és téli határidős árak közötti kedvezőtlen különbség miatt nem siettek feltölteni a tárolókat. Különösen kritikus Németország helyzete, amely Európa legnagyobb tározókapacitásával rendelkezik. Ennek következménye az európai tározók ötéves mélypontot jelentő, mintegy 62 százalékos töltöttsége, amely ugyan önmagában még nem jelent ellátásbiztonsági problémát, de jelentős piaci kockázatot hordoz.

Mi lesz, ha nem lesz orosz gáz?

A helyzet 2027 őszétől tovább változik, amikor az EU rendelkezései alapján a vezetékes orosz földgáz importját is meg kell szüntetni. A kieső orosz gáz pótlására Lengyelország fontos potenciális közvetítő országgá válhat. A Balti-tenger partján épülő LNG-terminálokon keresztül elsősorban amerikai LNG juthatna el Magyarországra is. A terminálok többsége 2028-tól válhat üzemképessé, ezért rövid távon még nem jelentenek megoldást. Hosszabb távon azonban fontos szerepet tölthetnek be az ellátás diverzifikációjában. Somosi Zoltán figyelmeztetett, nem érdemes az orosz gázfüggőséget egy másik hasonlóan jelentős egyoldalú kitettségre „cserélni”. Európa amerikai LNG-től való függősége egyre inkább koncentrációs kockázatot jelenthet.

Az árak és a mesterséges kínálatszűkítés miatt 2027–2028-as évektől a magyar ellátás helyzete várhatóan bonyolultabbá válik, ugyanakkor az LNG-terminálok világszerte zajló bővítése a kínálat növekedését eredményezheti. A földgáz ára az olajénál gyorsabban reagálhat a geopolitikai helyzet változására, így a közel-keleti konfliktus lezárása, valamint az új LNG-kapacitások piacra lépése jelentős árcsökkenést is eredményezhet Somosi Zoltán szerint. Az idei télen azonban várhatóan magas marad az európai gázár, ezért fontos a rezsicsökkentés fenntartása a lakosság védelme érdekében. Az idei tél gázár szempontjából még szenzitív lesz Európában, a következő években várhatólag ez egyre kevésbé fog problémát okozni. Magyarországnak azonban továbbra is biztosított az ellátása.