TechtudSzerző: index 2026. 08. 31. 4 percnyi olvasás
A Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke 96 éves volt.
Berend T. Iván augusztus 30-án, Los Angeles-i otthonában hunyt el – közölte özvegye a történész jegyzeteit közlő oldalon.
Fájdalommal tudatom, hogy szeretett férjem, Berend T. Iván történész [...] 2026. augusztus 30. napján los angelesi otthonában elhunyt
– írta Radics Katalin.
Berend T. Iván 1930. december 11-én született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumában végezte, majd az érettségi után, 1949-ben egyszerre két egyetemre is beiratkozott: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) közgazdaságtudományt, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig történelmet hallgatott. Miután 1953-ban mindkét helyen lediplomázott, az MKKE Gazdaságtörténeti Tanszékének tanársegédje lett. Ettől kezdve egyetemi pályája folyamatosan ívelt felfelé: 1960-ban egyetemi docens, 1964-ben egyetemi tanár lett, 1962-től pedig három éven keresztül ő töltötte be az egyetem egyik vezető tisztségét, az Általános Közgazdasági Kar dékáni tisztét.
A Kommunizmuskutató szerint időközben a tudományos ranglétrán is egyre magasabbra jutott. Tevékenységét és a kommunista nézetek mellett való elkötelezettségét az országot 1956 után irányító kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) 1961-ben Kossuth-díjjal ismerte el, sőt 1964-ben ösztöndíjasként egy évet az Egyesült Államokban is eltölthetett, ami ebben az időben különös kiváltságnak számított.
Tudományos munkáiban elsősorban Magyarország és a közép-európai térség gazdaság- és társadalomtörténetével, a régió gazdasági modernizációjának lehetséges módozataival foglalkozott; ezekről a kérdésekről számos könyvet publikált.
Miután amerikai útjáról visszatért, kinevezték tanszékvezetőnek, 1973-tól pedig hat éven keresztül ő töltötte be az MKKE rektori tisztét. Emellett 1975-ben a történelemtudósokat tömörítő, a történelemtudomány népszerűsítésével és a történelemtanítás fejlesztésével foglalkozó Magyar Történelmi Társulat élére került. A szervezet vezetőjeként nagy hatása volt a magyar történettudomány és történelemoktatás szemléletének formálására. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1979-ben rendes tagja lett. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején oktatóként, kutatóként több külföldi tudományos központba is meghívták.
Az egyetem és a tudomány világán kívül az 1980-as években a politika területén is fontos feladatokat kapott. 1982-ben felajánlották neki a kultuszminiszteri posztot, ám ezt nem fogadta el. Néhány évvel később, 1985-ben tagja lett az MSZMP egyik irányító szerve, a Központi Bizottság (KB) számára a pártideológia és a kulturális élet kérdéseivel kapcsolatban ajánlásokat megfogalmazó Művelődéspolitikai Munkaközösségnek, majd egy év múlva beválasztották az ország gazdaságpolitikájának elvi előkészítésében végző Közgazdasági Munkaközösségbe is.
Két évvel a rendszerváltoztatás előtt, 1988-ban bekerült a KB-ba, így tagja lett a párt és ezáltal az ország felső vezetésének.
Részt vett az ország piacosításának, az állami vagyon privatizációjának előkészítésével megbízott munkacsoport munkájában.
A XX. századi magyar történelmet alaposan ismerő történészként 1988-ban a KB őt bízta meg az 1945 utáni történelem vitás kérdései, elsősorban 1956 megítélésének felülvizsgálatával foglalkozó munkabizottság irányításával. A rendszerváltoztatással kapcsolatban az volt a véleménye, hogy „nincs igazán felkészülve a társadalom és a politika még a többpártrendszerre”. Fontosnak tartotta viszont az állampárt megújítását, a modern társadalom követelményeihez való alkalmazkodását.
Politikai tisztségei mellett 1985-től volt az MTA elnöke, miközben történészként, közgazdászként egyre több nemzetközi megbízatást is kapott.
A rendszerváltoztatás idején politikai tisztségeitől megvált, és az akadémia élére sem jelöltette újra magát. Egyedül a szocialista gazdaság átalakítására, a magyarországi privatizáció elősegítésére javaslatokat megfogalmazó Kék Szalag Bizottságnak maradt tagja. A rendszerváltoztatást követően írott angol és magyar nyelvű munkáiban gazdaságpolitikai kérdések felé fordult.
Korábban kiépített kapcsolatait kihasználva a kilencvenes években az Egyesült Államokba költözött, ahol egyetemi tanár és számos kutatóintézet vezetője, igazgatója lett. 25 évig volt tanára a Kaliforniai Egyetemnek (University of California, Los Angeles, UCLA). Részt vett több nemzetközi tudományos szervezet munkájában, 1995 és 2000 között például ő volt a Nemzetközi Történettudományi Bizottság elnöke. Kutatói munkájának elismeréseképpen 2015-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia is a tagjai közé fogadta.
2015-ben, 85 éves korában vonult nyugdíjba a Kaliforniai Egyetemről.
(Borítókép: Berend T. Iván. Fotó: Nándorfi Máté / MTI)