GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 31. 3 percnyi olvasás
Tizennégy éve nem drágultak ekkorát egy hónapon belül a termények – a magyar piacon is fordulat jöhet.
Több mint egy évtizede nem látott áremelkedéssel zárhatják az augusztust a világ legfontosabb mezőgazdasági terményei. A Bloomberg beszámolója szerint a tíz meghatározó mezőgazdasági nyersanyag árát követő Bloomberg Agriculture Spot Index több mint 13 százalékkal emelkedett a hónap során. Ilyen erős havi drágulásra a búza árában legutóbb 2012 júliusában volt példa.
Az árrobbanást egyszerre táplálja az orosz–ukrán háború újabb eszkalációja, az iráni konfliktus miatt megugró energia- és szállítási költség, valamint az amerikai és európai termést visszavető hőség és aszály. A búza mellett a cukor és a kakaó ára is mintegy 20 százalékkal emelkedett augusztusban, miközben az erősödő El Nino már a következő termelési ciklust is veszélyezteti.
A drágulás egyik fő motorja a búza volt. A chicagói jegyzés augusztusban körülbelül 18 százalékkal emelkedett, és hároméves csúcsra jutott. A Világgazdaság korábbi összefoglalója szerint a legaktívabb határidős kontraktus árfolyama a múlt héten elérte a napi engedélyezett emelkedési limitet, majd vékánként 7,61 dollár közelébe kapaszkodott.
A piac elsősorban nem az azonnali globális terményhiányt, hanem a fekete-tengeri gabona kijutásának növekvő kockázatát árazza.
Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának több mint negyedét adja, és jelentős szereplő
piacán is. Az egymás kikötői, hajói és gabonatárolói ellen végrehajtott támadások miatt rakodások álltak le, szállítmányok késnek, egyes kereskedelmi szerződéseket pedig töröltek.
A Világgazdaság már korábban bemutatta, hogy egyszerre bénult meg az orosz és az ukrán exportkapacitás egy része: támadás érte az ukrán Izmail kikötőjét, miközben Novorosszijszkban három nagy orosz gabonaterminál működése is leállt. Az ukrán agrárexport augusztus első felében 76 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Az alternatív beszerzési források ráadásul korlátozottak. A Bloomberg által idézett Lachstock Consulting szerint az argentin búza minőségével kapcsolatban vannak kérdések, Kanada kínálata korlátozott, Ausztrália exportkapacitása szűkös, az amerikai búza pedig egyre drágább. Ha a fekete-tengeri szállítások nem indulnak újra, a mostani zavar több szezonon át fennmaradó ellátási problémává válhat.
A fekete-tengeri kockázat az európai jegyzésekben is gyorsan megjelent. Az Euronext augusztus 28-i adatai szerint a szeptemberi malmi búza elszámolóára 239,50 euró volt tonnánként, míg a nagyobb forgalmú decemberi kontraktus 251 eurón zárt. A decemberi jegyzés napon belül 252 euróig emelkedett.
Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy augusztus első felében még 213–228 eurós sávban mozgott a párizsi búza ára. A decemberi kontraktus tehát már mintegy 23–38 euróval haladja meg a hónap eleji-közepi árszinteket.
A kukorica európai ára már korábban is erősödésnek indult. Az Euronext novemberi kukoricajegyzése augusztus 18-án 254,50 eurós tonnánkénti elszámolóárnál állt, szemben a július 31-i 242,75 euróval. Ez kevesebb mint három hét alatt csaknem 5 százalékos emelkedést jelent.
Az európai kukoricapiacot nemcsak a háború, hanem a nyári hőhullámok és az aszály is szorítják. Magyarországon különösen súlyos a helyzet: a korábban megszokott területnek már csak mintegy felén, 589 ezer hektáron termesztettek kukoricát, és több tízezer hektáron a szemtermés betakarítása helyett lesilózták az állományt. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az országos termés a korábbi becslést is alulmúlhatja.
A világpiaci fordulat egyelőre csak részben gyűrűzött be a magyar fizikai piacra. Az AKI PÁIR adatai alapján augusztus első hetében az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 67,2 ezer forint volt tonnánként, 13 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A takarmánybúza 65,2 ezer, a takarmánykukorica pedig 77,1 ezer forintért cserélt gazdát.
A frissebb piaci jelzések azonban már emelkedésről tanúskodnak. Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a búza ára az aratás kezdetén még 60 ezer forint körül mozgott, azóta azonban 70 ezer forint fölé emelkedett. Az őszi árpa ára a kezdeti kereslethiány után már a 90 ezer forintos tonnánkénti szintet közelíti.
A magyar és a párizsi ár közötti különbség látványos, de a két adat közvetlenül nem feleltethető meg egymásnak: a hazai szám fizikai termelői ár, az Euronext jegyzése pedig szabványosított határidős tőzsdei kontraktus. Az európai drágulás ugyanakkor idővel a magyar felvásárlási árakat is felhúzhatja, különösen akkor, ha tartósan akadozik a fekete-tengeri export.
A magasabb gabonaár nem azonnal jelenik meg az üzletekben. A búza a kenyér fogyasztói árának csak egy részét adja, a kukorica és más takarmányok drágulása pedig több hónapos késéssel épülhet be a hús, a tej és a tojás árába.
A mostani helyzetet azonban súlyosbítja, hogy egyszerre emelkednek a mezőgazdasági nyersanyagok, az energia, a műtrágya és a szállítás költségei. Ez már jóval erősebb inflációs nyomást jelent, mint egyetlen termény átmeneti drágulása. Ha pedig a fekete-tengeri exportzavar több szezonon át fennmarad, a mostani tőzsdei árugrásból tartós élelmiszerpiaci fordulat lehet.
Napi