„A tavalyi 160,8 milliárd forint után idén a Tisza-kormány 206,6 milliárd forintot (több mint 300 millió eurót) különít el a Paks II. atomerőmű építésére” – írja az Eadaily, a 2026-os költségvetés módosításáról szóló, a Költségvetési Tanács által készített tervezetre hivatkozva. A lap szerint a költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot néhány napon belül benyújtják az Országgyűlésnek.

Paks II. lesz a leggazdaságosabb beruházás

Ebben az esetben az állam nem közvetlenül fizeti ki a költségeket, hanem feltőkésíti a Paks II. Zrt.-t, a társaság pedig a Roszatomtól érkező számlákat ütemezetten egyenlíti ki. A további tőkére az év eleje óta a vállalatnál felmerült többletforrás-igény miatt van szükség.

A jelenleg működő paksi atomerőmű teljesítménye 2 gigawatt, a Roszatom által megépítendő két új reaktor pedig további 2,4 gigawattal növeli majd a kapacitást. A beruházás költségét 12 milliárd euróra becsülik, amelyből 10 milliárd eurót az Oroszország által nyújtott hitel fedez.

Ennek ellenére a tavaszi választásokon hatalomra került új miniszterelnök, Magyar Péter már többször is megkérdőjelezte a projekt létjogosultságát. Hol a beruházás túl magas költségét kifogásolta, hol pedig azt kérdezte, hogyan működhet majd két új reaktor, ha a Duna vízszintje miatt nyáron a jelenlegi blokkok sem tudnak megfelelően üzemelni.

A Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az állami atomenergetikai vállalat kész párbeszédet folytatni, és ugyanígy kész számokkal és tényekkel válaszolni a magyar vezetésben felmerülő valamennyi kérdésre.

– mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.

Elmondása szerint februárban a Paksi Atomerőmű ötös blokkjának építési területén megkezdődött a reaktorépület alaplemezének betonozása, amely már több mint 80 százalékban elkészült.

Alekszandr Uvarov, az AtomInfo-Centr igazgatója korábban úgy nyilatkozott, hogy Magyar Péter olyan gyakran tesz nyilvános, a projektet fenyegető kijelentéseket, hogy a viselkedése a keleti bazárok alkudozására emlékeztet.

Az oroszok megunták a kötélhúzást

Múlt pénteken írtuk meg, hogy az oroszok egyre nehezebben viselik Magyar Péter játszadozását Paks 2 beruházás kapcsán. "Ideje, hogy Magyar Péter magyar miniszterelnök ne habozzon tovább a Paks II. atomerőmű-projekt megvalósításával kapcsolatban" – mondta Elena Perminova, a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának első alelnöke a RIA Novosti szerint. 

Perminova szerint Magyarország már most is olcsó és megbízható energiaforrásokhoz jut Orbán Viktor pragmatikus politikájának köszönhetően. „Magyar Péter kijelentései közvetlen veszélyt jelentenek a saját gazdaságára” – véli a szenátor.

A mostani felszólítás előzménye, hogy Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója augusztus 13-án orosz újságíróknak beszélt részletesen Paks 2-ről. Azt nyilakozta, hogy az építkezés felgyorsult, és az orosz vállalat tartja magát a magyar megrendelővel egyeztetett ütemtervhez. Februárban megtörtént az első betonöntés az 5. blokk reaktorépületének alapozásánál. Az alapozás jelenleg mintegy 80 százalékos készültségű, és eddig több mint 18 ezer köbméter betont dolgoztak be az alaptestbe.

Ezzel szemben Magyar Péter a Paksi Atomerőmű körüli vízügyi műveletekről tartott sajtótájékoztatóján augusztus 14-én már erősen kétségeinek adott hangot. "Nem igazán látom, hogy ők tartották volna a szerződéshez magukat" – mondta a kormányfő, akinek mondatait aligha lehetett másképp értelmezni, mint hogy 

Hangsúlyozta, hogy a Paks 2 teljes körű átvilágítása zajlik, és szerinte a költségek már az eredeti összeg duplájára rúghatnak. „Ha tartották volna a szerződést, akkor 2024-ben már működnie kellett volna Paks 2-nek” – fogalmazott, sőt, azt is mondta, hogy

A kormányfő szerint a beruházás eredeti határidejei már biztosan nem teljesülnek. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy nem minden késedelemért a Roszatom felelős, de bizonyos, hogy a vállalatnak is van felelőssége.

A Roszatom és Magyar Péter megszólalása alapján a Paks 2 körüli vita egyre kevésbé pusztán arról szól, hogy mikor készül el az új atomerőmű. A tét immár az is, hogy a beruházás milyen költség mellett, milyen konstrukcióban és egyáltalán változatlan orosz részvétellel folytatódik-e.

A minta Finnország lehet, ahonnan szintén kirakták a szerződésből a Roszatomot az orosz ukrán-háború kitörése után. És azóta se történt érdemi előrelépés a paksinál egyébként előrehaladottabb állapotban lévő atomerőmű építésénél.